Prostejovban még várják a Messiást

Az már köztudott né hány hete, hogy szerződést bontott görög klubjával, ám azt még nem mondta el, miért is...Az már köztudott né hány hete, hogy szerződést bontott görög klubjával, ám azt még nem mondta el, miért is...

Sérülésem miatt hosszú ideig nem tudtam edzeni, a klubnak pedig érthetően olyan játékosra volt szüksége, aki azonnal bevethető, hiszen a Panelliniosz a görög bajnokságban az európai kupás helyezésekért verseng. Már sérülésem előtt sem szerepeltem annyit, amennyit szerettem volna, s amíg nem voltam százszázalékos, a vezetők két új játékost is igazoltak a helyemre. Ezzel nyilvánvalóvá vált számomra, hogy ha felépülök, még kevesebb lehetőségem lesz a csapatba kerülésre. Úgy gondoltam, mindenkinek jobb, ha elválnak útjaink, ezért szerződést bontottunk.

A görögökről nemegyszer bebizonyosodott már, hogy nem mindig járnak el úri módon...

Velem szemben nagyon korrektek voltak, mindent kifizettek, amiben megegyeztünk.

Teljesen felépült már? Hiszen az ilyen jellegű fájdalmak egy kétszáztizenkét centire nyúlt, százkét kilós embernél nem múlnak el könnyen.

Érzem még a derekamat, néha fáj is. De ez rendjén van. Sokat erősítek, rengeteget nyújtok, rendszeresen masszíroztatok. A három hét alatt, amíg Magyarországon voltam, játékra kész állapotba kerültem.

Erre szüksége is lesz, hiszen menedzsere szerint a csehek úgy várták, mint a Messiást!

Hát arra azért még várniuk kell. A klub vezetői már gyógyulásom idején is nagyon figyelmesek voltak, felajánlották, hogy kezeltessem magam náluk. Amíg felépültem, sokféle lehetőség bezárult előttem. A Prostejov nagyon korrekt, a szezon végéig tartó ajánlatot tett elém, amely anyagilag is kifizetődő. Egyelőre meg kell ismerkednem a várossal, csapattársaimmal, az ellenfelekkel, úgyhogy a Messiásra még várni kell.

Túl sok ideje nincs az ismerkedésre, hiszen sorra jönnek a bajnokik.

Már játszottam is kettőn, igaz, nem sokat. A Kolint megvertük, az Ostravától kikaptunk.

A két mérkőzésen átlagban pályán töltött tizennégy és fél perc, négy és fél pont, öt lepattanó nem igazán „messiási” adat, de negyven percre vetítve nem is annyira rossz.

Remélem, hogy ennél sokkal többet leszek a pályán, és sokkal többet tudok hozzátenni a csapat játékához. Az edzőm az ostravai meccs után azt mondta, egyelőre nem szabad túlerőltetni engem. Játszanék sokkal többet is, bár igaz, hogy tanulnom kell még a csapatfigurákat.

Milyenek a Prostejov kilátásai?

Csehországban mindenki elkönyvelte, hogy a Nymburk legyőzhetetlen. Szerintem nem az. Mindegyik együttesnél jobb a játékosállománya, de nem verhetetlen. Négy győzelemig tart a bajnoki döntő, minden előfordulhat.

Azért gondolom, nem Csehországban szándékozik megöregedni...

Nem. Olyan teljesítményt akarok nyújtani, amellyel a következő szezonban ismét euroligás csapathoz szerződhetek.

Hallottam, már meglátogatta a szövetségi kapitány...

Igen, itt volt Sztojan Ivkovics a feleségével, Béres Timivel és a kisfiúkkal. Brno, ahol Timi játszik, alig ötven kilométer. Eljöttek, megvacsoráztunk, jót beszélgettünk.

A válogatottról?

Arról is. Az nekem mindig a szívem csücske!