Lewis Hamilton nyolcéves korában, 1994-ben kezdett el versenyszerűen gokartozni, és már az első idényének elején futamot nyert a korosztályos bajnokságban. Négy évvel később már az egész világon ismerték, nemzetközi versenyeken aratott sikereivel a McLaren vezetőinek figyelmét is felhívta magára. A wokingiak új tehetségkutató programjának főszereplőjévé vált, amit 2000-ben világ- és Európa-bajnoki címmel hálált meg. Ron Dennis gondosan szervezte a karrierjét, a Formula Renault-tól az F3-on át a GP2-ig végigjáratta vele a szamárlétrát, miközben elvárta a jó eredményeket. A vállára nehezedő óriási nyomáshoz tizenévesen hozzászokó Hamilton nem maradt adós, mindegyik sorozatot megnyerte: az FRenault-t a harmadik, az F3-at második, a GP2-t pedig első szezonjában. Nemcsak a számok nyűgözték le a szakembereket, hanem a versenyző stílusa is. Az autóban ülve nem ismert lehetetlent, a legkisebb lehetőségekre is kegyetlenül lecsapott. A GP2-es produkcióit látva már a laikusok is csettintettek, Silverstone-ban bemutatott manővere (lehetetlen helyen két autót előzött meg, az egyikben Nelsinho Piquet ült) és törökországi felzárkózása a 18. helyről a másodikra, szebbnél szebb előzésekkel, túl hosszúvá tette a 2007-es idény előtti holt szezon várakozását. Dennisnek már Hamilton bemutatkozása előtt is egyre több irigye akadt, a tavalyi évad pedig azokat is meggyőzte, akik esetleg legyintettek az alsóbb kategóriákban mutatott teljesítményre.
