Botrány az MLSZ-ben

Várható volt, hogy nem zárul le csak úgy az MTK-ügy. Mint arról már korábban többször beszámoltunk, január 8-án az MLSZ fegyelmi bizottsága első fokon hat pontot vont le a jelenleg listavezető kék-fehérektől, mert az illetékesek szerint a klub nem fizette be a Németh Krisztián és Simon András Liverpoolba eladása után járó pénzt (az eladási ár négy plusz egy százalékát) a Magyar Labdarúgó-szövetség kasszájába. A fellebbviteli bizottság azonban hétfőn megszüntette az eljárást, és amikor napvilágot látott az indokolás, sejteni lehetett: a szövetségben nem hagyják szó nélkül a lépést.

A fellebbviteli bizottság „bizonyos határidők be nem tartására” hivatkozva szüntette meg az eljárást, és ezzel a félmondattal gyakorlatilag a saját tévedéseit bizonyította a testület, amely február 19-én foglalkozott először az üggyel. Tagjai akkor újabb iratokat akartak látni, ezért tolták el a döntést március 3-ra. Két hete mélyen hallgattak arról, mire is kíváncsiak pontosan, nem hozták nyilvánosságra, milyen papírokat akarnak átnézni.

Kérdésből sok van, de senki sem válaszol.

Nem tudni, miért robbant ki az ügy, amely, utólag visszatekintve, teljesen értelmetlennek tetszik. Titok, kik hozták meg a másodfokú döntést, és milyen időpontokat lépett túl, aki hibázott.

A Magyar Labdarúgó-szövetség vezetői, az élen Kisteleki István elnökkel nem mennek el szó nélkül a történtek mellett.

„Az MTK-ügy egyelőre véget ért, de a szövetségben továbbra is foglalkozunk az eseményekkel – mondta Szabó László, az MLSZ kabinetfőnöke. – Vizsgálat indult, arra keressük a választ, helyesen járt-e el apparátusunk ebben a helyzetben.”

A szövetség még nem kapta meg a szövetségi szabályzatban foglaltaknak megfelelő összeget, amely információink szerint 26 millió forint – és a fentebb említett szorzó alapján könnyedén kiszámolható, hogy a két futballistáért 520 millió forintot kapott az MTK. Az eljárás megszüntetése miatt háboroghat a többi klub is – például a Debrecen, amely Dzsudzsák Balázst, a Győr, amely Priskin Tamást, az Újpest, amely Vaskó Tamást és Sándor Györgyöt adta el a közelmúltban külföldre – valamennyien a szabályoknak megfelelően rendelkeztek arról, hogy a vevő vagy az eladó fizet-e –, s kiegyenlítették a számlát. Ha kiderül, hogy a klubok találtak egy kiskaput, s a külföldi csapatra hagyják az utalást, amelyeken nem lehet behajtani pénzt, akkor nyilvánvaló, mostantól senki sem fizeti majd ki az utánpótlásra fordítandó összesen öt százalékot.