Nyerd meg nekünk a meccset! (folytatás)

nyilatkozat Tímár Kriszti ántól, aki szerint a bajnokság végén is ott lesznek az első hatban.nyilatkozat Tímár Kriszti ántól, aki szerint a bajnokság végén is ott lesznek az első hatban.

Momentán én is így érzem, de egyet ne felejtsünk el: a statisztikák szerint a Championship az ötödik legerősebb bajnokság az angol, a német, a spanyol és az olasz élvonal után. És ez igaz. Gyilkos az iram, sűrű a mezőny, elég egy-egy botlás, és máris megelőz a vetélytárs. Könnyen elképzelhető, hogy csak az utolsó fordulóban dől el a sorsunk. Ráadásul úgy kell folyamatosan jól teljesíteni, hogy közben fájdalmat érzek. Ez azért nem könnyű.

Megsérült?

Szerencsére nem. De ilyenkor már az összes futballista nyűglődik valamivel, nekem például a hasfalam fáj régóta. De bírom.

Mert nyilván erősödött.

Persze. Az alapozás előtt hetvenkét kilogramm voltam, a végén hetvennyolc, ami hat kiló izmot jelent. Muszáj volt, különben aligha bírnám a tempót.

Az eddigi harmincnégy bajnokin mindig pályára lépett – és csak kétszer csereként.

Mert megbecsülnek. Elismerik a hozzáállásomat, a felfogásomat, és jó futballistának tartanak. Ez is újdonság, mert Magyarországon nem nagyon kaptam ilyen visszajelzéseket.

Mit kell tennie még ahhoz, hogy alapember legyen a válogatottban?

A lehető legtöbbet. Ugyanakkor nem értem, hogy amíg a klubjaimban mindig kaptam öt mérkőzést a bizonyításra, addig a válogatottnál miért nem. Eddig sehol sem okoztam csalódást.