Meglepődött, de reménykedik

A 2003-as Világliga során mutatkozott be a magyar válogatottban Gergely István, aki Athénban olimpiai bajnok lett, majd 2005-ben még tagja volt a válogatottnak (ott volt a montreali vb-n, ahol ezüstöt nyert a csapattal), azóta viszont csak a Dominóban védett. Most azonban újra lehetőséget kapott Kemény Dénes kapitánytól.

„Semmiképpen sem éreztem csalódottságot, amikor kikerültem a csapatból – mondta a hétfő délutáni edzés előtt Gergely István. – Nem is lett volna rá okom, hiszen szép eredményeket értem el. Akkor sem gondoltam arra, hogy soha többé nem lehetek válogatott. Inkább az járt a fejemben, hogy ki kell hoznom azt magamból, amit a kapitány korábban látott bennem, amiért idehozott Magyarországra.”

A Honvéd kapusa tavaly nyáron beszélt a szövetségi kapitánnyal, aki elmondta, az a feladata, hogy az adott játékosokból a legjobb csapatot állítsa össze. Ezt Gergely azzal a tétellel is próbálta érzékeltetni, hogy nem mindig a legtöbb gólt lövők a legjobbak, hanem azok a jó játékosok alkotnak komplett együttest, akik képesek győzni.

„Teljes mértékben elfogadom Dénes döntését, ha úgy látja, szükség lesz rám, akkor behív – tudtuk meg Gergelytől. – Picit meg is lepődtem, amikor megtudtam, hogy bekerültem, igaz, reménykedtem is benne, hogy mehetek még a válogatott edzésére. Új erőt is kaptam ettől, másképp fogom fel, mint amikor először voltam válogatott. Egy kapcsolathoz, munkához is fel kell nőni. Nekem a vízilabda a munkám, az életem. Nem elhanyagolható, akkor úgy kerültem be, hogy keveset játszottam a társakkal, ezt azóta sikerült pótolni, a csapat nagy részével öt éve együtt játszom. A közös csapatmunka elengedhetetlen a sikerhez.”

Gergely bekerülésével jelenleg négy kapus van a keretben (rajta kívül Szécsi Zoltán, Nagy Viktor és Baksa László), noha a világversenyeken kettő szokott szerepelni. A olimpiai bajnok úgy véli, nem kell senkit kiszorítania, majd a kapitány eldönti, kit választ első és második kapusnak. Arra törekszik, hogy fájjon a mester feje, amikor meghozza a döntést.