Tart a spliti átok

Kilenc percig reménykedhettek a horvátok abban, hogy nyolcadik nekifutásra megszerzik első győzelmüket Splitben. Addig sem játszottak túl meggyőzően, jobbára csak nyomozták a labdát a jól adogató hollandok között, a 9. perctől pedig már az eredmény után is futniuk kellett. Wesley Sneijder szabadrúgása után ugyanis a lesre játszó védők mögé berobbanó Johnny Heitinga három méterről a kapuba fejelt.

A későbbiekben is látható volt, hogy a horvát védelem a levegőben igencsak sebezhető (vélhetően ezt akarja majd kihasználni az Eb-n a német, lengyel, osztrák trió is), többek között négy szöglet és néhány szabadrúgás után kellett légiriadót tartani a hazai kapunál, de az összes vaklármának bizonyult. Ilyen előzmények után meglepő volt, hogy a második holland gólnál a földön nullázták le a hazai védelmet. Tim de Cler a bal oldalon az alapvonalig kevergetett, bepasszolt labdáját pedig Klaas-Jan Huntelaar három méterről Stipe Pletikosa lába között pöckölte a kapuba.

Nulla kettő alig fél óra után, Ruud van Nistelrooy, Arjen Robben és Rovin van Persie nélkül – ebből is látható, miért mondta a meccs előtt Slaven Bilic, a horvátok kapitánya, hogy az oranje aranyesélyes az Eb-n. De hogy nem csupán elöl, hanem hátul is „érett” a trófeára a csapat, azt a második félidőben Edwin van der Sar mutatta meg, többek között Luka Modric ziccerének, illetve Darijo Srna szabadrúgásának ártalmatlanításával. A slusszpoént persze a támadók követelték maguknak, két cserejátékos, Ibrahim Afellay és Jan Vennegoor of Hesselink hozta össze az újkori horvát futball legsúlyosabb hazai vereségéhez szükséges harmadik gólt.