Akaraterőben volt gyengébb a Szolnok

Éppen egy héttel ezelőtt arról beszélt Pór Péter, a szolnokiak szakvezetője, hogy most látta viszont először tavalyi csapatát. Ezt azután mondta a tréner, hogy az Olaj nagyon fontos bajnoki mérkőzést fordított meg, s nyert hosszabbítást követően Sopronban. A sikert a harcossággal, a pörgő csapatmunkával és az akarattal magyarázta elsősorban.

Nos, szombaton ezekből az erényekből semmit sem tapasztalt a szolnoki edző.

„Már a kezdésnél látszott, hogy benne van a fejekben a Szolnokon megszerzett húszpontos előnyünk. Nem azt játszottuk, amit megbeszéltünk az öltözőben, nem úgy küzdöttünk, mintha nulla nulláról indulna ez a találkozó. Éppen az ellenkezője történt annak, amiről szó volt. Nem mi, hanem az ellenfél indított le bennünket, s amikor kiderült, hogy nem jönnek be a lefutásaink, nem kezdtünk el türelmesen játszani. Arra meg végképp nincs magyarázat, hogy ötvenkettő huszonnégyre elveszítettük a lepattanóharcot, és a mi palánkunk alatt is tizenkilenc labdát szedtek le a dombóváriak. Vereségünk másik szakmai indoka rossz dobószázalékunkban keresendő: főleg távolról nem ment, huszonhat triplakísérletünkből mindöszsze négy volt sikeres” – indokolta csapata kiesését Pór Péter.

Érthető, hogy füstölgött a szakvezető, hiszen ha a triplák csupán 15 százalékban találnak, nincs esély. Pedig húszpontos előny birtokában, még ha csak harmincra tornázzák fel ezt a mutatót a szolnokiak, ami még mindig nem fényes – a nyolcaddöntő első találkozóján ötvenszázalékos pontossággal céloztak a piros-feketék a 6.25ös vonalon túlról (16/32) –, azzal az Olaj jutott volna tovább. Ehhez az adathoz jön a 14 eladott labda – hetet a magyar bajnokság egyik legjobb légiósa, az irányító Thomas Kelley vesztett el –, s máris nem kell tovább keresgélni a kudarc okait.

Ami kudarc az egyik oldalon, óriási siker a másikon.

Dzunics Braniszlav, a Dombóvár edzője érthetően boldogan nyilatkozott, már egyet aludva a történtekre.

„Nem kell nagy dologra gondolni, egyszerűen jól védekeztünk, és jól támadtunk. Ebben rejlik győzelmünk titka.

Tudtuk, hogy védekezésünkön javítanunk kell az első találkozóhoz képest, és ez sikerült is. Sokkal agresszívebben játszottunk, jobban akartunk, emiatt szedtünk kétszer annyi lepattanót is.”