A hét közepén Dzsudzsák Balázsnak az volt a kívánsága, hogy a PSV veretlenül jöjjön ki az előtte álló, nehéznek ígérkező hármasugrásból. Most már csak a Heerenveen elleni mérkőzésen múlik, hogy teljesül-e a magyar támadó óhaja, hiszen a listavezető az Ajax (2–0) után az AZ-t (2–0) is simán legyőzte, és lassan tervezheti, hol és mikor ünnepli meg a sorozatban nyert negyedik bajnoki címét. Mert az aranyérmet már tényleg csak elveszítheti a PSV, még akkor is, ha az Ajax a Feyenoord elleni esetleges vasárnapi sikerével visszaveszi a második helyet a Heerenveentől, és három ponttal közelebb kerül az éllovashoz. Az előnyből akkor is marad nyolc pont.
Alkmaarban még fél óráig sem kellett izgulniuk a PSVdrukkereknek, a Gomes – Kromkamp, Marcellis, Salcido, Alcides, Simons, Bakkal, Afellay, Dzsudzsák, Farfán, Lazovics összeállítású csapatnak ennyi idő kellett ahhoz, hogy kiüsse a szezon előtt még bajnokesélyesnek tartott AZ-t. A PSV megint csak hatékonyságból adott leckét riválisának, hiszen amíg a hazaiak ebben az időszakban Jaliens és Ari helyzetéből, valamint a Marcellis és Gomes közti félreértésből akár három gólt is szerezhettek volna, addig az éllovas mutatója kettőből kettő volt. A 12. percben az egészséges önbizalomtól duzzadó Dzsudzsák lőtt 25 méterről, labdája a kint álló Boy Waterman fölött a lécen csattant, a kipattanóra érkező Lazovics viszont még azt is megválaszthatta, hova bólint. A tavaszi pechszériájának megkoronázása lett volna, ha labdája a jobb kapufáról nem az üres kapuba, hanem a mezőnybe pattan. A 25. percben Demy de Zeeuw labdavesztése után Afellay egyéni akcióból talált be, és mint több mint egy órával később kiderült, Eric Braamhaar játékvezető már akkor lefújhatta volna a meccset.
Az AZ nem tudott, a PSV meg nem akart igazán futballozni, egy-két villanás ugyan akadt (Dembele lövését fogta Gomes, a másik oldalon meg Dzsudzsák gólpasszt könyvelhetett volna el, ha Otman Bakkal nem ráncigálja őrzőjét, és nem próbál kézzel érni a labdához, illetve ha a végén a passza után Edison Méndez nem a blokkba lő), de azt erős túlzás lenne állítani, hogy infarktusközeli állapotban kellett végignézni a találkozó hátralévő részét.
