A hét közepén egy hosszú, csaknem évtizedes nyeretlenségi sorozatnak vetett véget a Tottenham, hiszen 21 tétmérkőzés után megverte az Arsenalt, és bejutott a Ligakupa döntőjébe. Ha az FA-kupában is ilyen messzeségről álmodott, akkor egy még régebben kezdett tragikus szériának kellett volna véget vetnie, mert nyolcaddöntőbeli riválisa, a Manchester United otthonában 1989 óta képtelen nyerni. S most már biztos, hogy leghamarabb 2008 őszén vethet véget az Old Trafford-i átoknak, mert a nyolcaddöntőt 3–1-es vereséggel zárta.
Pedig a Spursnek lett volna esélye meglepni a Manchestert, Robbie Keane góljával vezetett is, aztán beindult a manchesteri henger. Carlos Tévez Ryan Giggs lekészített labdáját lőtte a bal alsó sarokba, majd jött a lassan hónapok óta megszokott Cristiano Ronaldogála. A portugál tizenegyesből (előtte Michael Dawson kezezett piros lapot érően), majd Radek Cerny kapus hibájából is betalált, és a nyolcaddöntőbe lőtte az MU-t. Ilyen játékkal illett köszönteni az októberi sérülése után visszatérő Paul Scholest, illetve a 800. (!) hivatalos mérkőzésén pályára lépő Edwin van der Sart.
S hogy miért szokásos Cristiano Ronaldo-gála? A portugálnak a legutóbbi 15 tétmérkőzéséből ez volt a 13., amelyen legalább egyszer a kapuba talált. Csak a Liverpool és a Birmingham úszta meg a gólja nélkül (Tévez mindkétszer kisegítette a bajnoki címvédőt), a többiek nem. A Newcastle-nak háromszor, a Tottenham mellett a Blackburnnek, a Fulhamnek és az Evertonnak kétszer köszönt be, az Arsenal, a Dinamo Kijev, a Sporting, a Derby County, a Sunderland, a West Ham, az Aston Villa és a Reading egyszer kapitulált. November 3-a óta 19 gólt szerzett, tizenhárommal többet, mint az idény első három hónapjában.
„Pedig higgyék el, hajdan csak szélsőnek szerződtettem, fogalmam sem volt róla, hogy ilyen gólerős – mondta róla Sir Alex Ferguson, a Manchester menedzsere. – A góljait bónusznak tekintem. De még fiatal, fejlődőképes, fogalmam sincs, meddig juthat el. Szereti a játékot és a góllövés élményét.”