„Ha így akarunk, mehetünk feljebb is”

Rossz kezdést követően egyre feljebb lépdel a bajnoki tabellán a címvédő Szolnoki Olaj, amely a hétvégén hosszabbításban nyert Sopronban 105–93-ra, s ezzel hosszú idő után újra a legjobb négy között van, megelőzve a Székesfehérváron veszítő Atomerőmű csapatát.

Azt nyilatkozta a lefújás után, hogy ez a játék már hasonlított a tavalyira.

Mire alapozza ezt?

Arra, hogy sokkal agresszívebbek, sokkal harcosabbak voltak a játékosaim az egész mérkőzésen, mint eddig, s ez a mentalitás már a tavalyi bajnokcsapatra jellemző erényeket idézte – mondta Pór Péter.

Minek köszönhető a megváltozott mentalitás?

Nagyon jót tett, hogy visszajött Donatas Sabaliauskas, és leigazoltuk Góbi Henriket is. Az edzéseken is sokkal harcosabbak, pörgősebbek a játékosok. Thomas Kelley harminchét pontot szerzett, mindezt úgy, hogy összesen négy dobását hibázta el, s az ellenfelek tizenöt személyi hibát kaptak róla.

Érzésem szerint Thomasnak is ez volt az első olyan meccse ebben a szezonban, amely a tavalyi önmagát idézte.

Mikor gondolt először arra, hogy nyerhetnek? Hiszen még két perccel a lefújás előtt is az ellenfélnél vezetett hét ponttal.

Amikor meg tudtuk állítani a Sopron gyors indításait, éreztem, hogy lehet esélyünk, mert öt öt ellen jól védekeztünk. Azt ugyan nem mondom, hogy biztos voltam a sikerben, mert ilyet ennyire kiélezett helyzetben nem mondhat senki. Ne feledje, a rendes játékidőben, az utolsó tizenöt másodpercben a hazaiak a győzelemért támadhattak.

Ez már a harmadik olyan meccsük zsinórban, amikor szoros végjátékban győztek.

A MAFC és a Vásárhely ellen a szerencse is mellettünk állt, de Sopronban sokkal többet tettünk a győzelem érdekében, mint a megelőző mérkőzéseinken.

Mire számíthat hosszú távon a mindig vérmes szolnoki szurkolósereg?

Ha ugyanilyen pörgősek maradnak az edzések, s ha fejben is ugyanígy akarják a sikert a játékosok, akkor mehetünk még feljebb is. És nagyon jó lenne már, ha ismét számíthatnánk a csonthártyagyulladással bajlódó Andrius Jurkunasra.