Brazil szomorította Rossit
Paolo Rossi 1982 júliusának elején három góllal szomorította, és egyben ejtette ki minden idők egyik legszebben futballozó brazil válogatottját a spanyolországi világbajnokságon. Névrokona, a Faenza női kosárlabdacsapatának jelenlegi edzője ezzel szemben főleg brazil légiósaiban bízott, hiszen az olaszok kezdő ötösében két dél-amerikai – Ilisaine David és a világbajnoki bronzérmes Cintia Silva dos Santos, aki nem ismeretlen errefelé, hiszen ő volt a pécsiek első brazil légiósa még a kilencvenes évek vége felé – is kifutott a Lauber Dezső Sportcsarnok parkettjére. Velük azonban kezdetben nem sok gondja volt a magyaroknak. Nem úgy Marija Ericcsel. A mindössze 164 centire „nőtt” belgrádi tűzgolyó nem csupán jól irányított, hanem óriási iramot diktált, emellett rendkívül pontosan célzott. S ami különösen aggasztó lehetett a MiZo-rajongók számára, a mieink két hátsó embere – Iványi Dalma és Fegyverneky Zsófia – a 18. percre négy-négy személyit szedett össze az ördöngös kis szerbről, aki nem mellesleg húsz ponttal lendítette előre övéit az első félidőben. Amikor egyedül maradt, mindig bedobta a triplavonalon túlról is, úgyhogy nem véletlenül aggódtak a magyar drukkerek.
Hogy Erics remeklése ellenére mégis pécsi vezetéssel vonulhattak a 15 perces pihenőre a csapatok, annak az volt az oka, hogy különösen a második negyed első szakaszában kiváló ritmusban kosarazott a magyar bajnokság listavezetője. Fegyverneky és Vajda Anna belőtte magát, Mészáros Kornélia kritikus pillanatokban két triplát is bedobott, Emilija Podrug pedig szemet gyönyörködtető támadások végén talált a vendégek gyűrűjébe többször is. A horvát erőcsatár egyébként „takarékos üzemmódban” közlekedett a palánkok között, ugyanis a héten nem tudott edzeni, és játéka is erősen kérdéses volt hátsérülése miatt. A rendelkezésére álló időt (alig több mint 19 percet) viszont – vagy talán éppen ezért – tartalmasan töltötte ki. Olyannyira, hogy a 37. percben úgy ugrasztotta talpra a hazai B-közepet, hogy az úgy is maradt a lefújás pillanatáig: Podrug – tán a fájdalmait kúrálandó – olyan hát mögötti paszszal hozta kihagyhatatlan helyzetbe Graziane de Jesús Coelhót, hogy azzal bármilyen NBA-összefoglalóban a top tízben lenne hetekig. Graziane is megtette a magáét, a pécsiek tekintélyes termetű brazil centere kősziklaként állt a palánk alatt, és ha valakire ráesett a több mint kilencvenkilós center – kosárlabdában előfordul az ilyen –, az megemlegette (Adrijana Knezevics tudna erről mesélni, nehezen szedte össze magát, miután találkozott vele). Nemcsak Graziane, hanem az egész hazai csapat szigorított a védekezésén: Erics a harmadik negyedben például nem talált a kosárba. Ebben kulcsszerepe volt a 18 esztendős Kopácsi Brigittának és az egy évvel fiatalabb Sarok Nikolettnek, akik szünet nélkül taposták a szerb sarkát.
A hazai tiniknek egyébként is jó napjuk volt. Sarok egész osztálya ott tombolt a déli lelátó legfelső sorában társuk minden egyes megmozdulását percekig ünnepelve. Pályára került a 16 éves Raksányi Krisztina is, a végén pedig Emilija Podrug elegáns megoldásai remek zárszavát adták a találkozónak.
