Nagyon mélyen vagyunk
Rátgéber Lászlót már tavaly, el nökké választása után szerette volna felkérni a női válogatott szövetségi kapitányi posztjára Berényi János. Ám a MiZo Pécs együttesét másfél évtizede irányító szakvezető áprilisban még nemet mondott. Nem idegen a nemzeti együttes kispadja a még mindig csupán 41 esztendős szakember számára, hiszen már az 1997-es magyarországi Európa-bajnokságon ott volt, Killik László első számú segítőjeként vette ki részét a negyedik helyezett csapat sikeréből. Majd az 1998-as németországi világbajnokságon már ő volt a szövetségi kapitánya a 10. helyen végző magyar válogatottnak (vb-re azóta nem jutott ki nemzeti együttesünk). Ezenkívül két Európabajnokságon vett részt a válogatott Rátgéber László vezetésével: a 2001-es franciaországi rendezvényen hetedikként, két évvel később Görögországban tizedikként zárt az általa írányított csapat. 1998 és 2004 között 92 meccsen 49 győzelem és 43 vereség a mérlege.
A nyáron éppen csak bent maradt a válogatott az Európabajnokság A-divíziójában, pedig a pótselejtezőknek úgy indult neki, hogy végcélként a pekingi olimpiai szereplés kivívása is felmerült. Ehhez képest... A szakmai bizottság ilyen előzmények után hétfőn egy emberként támogatta a legeredményesebb magyar edző kinevezését.
„Örülök neki, hogy a szakmai bizottság teljes mellszélességgel kiáll mellettem – mondta Rátgéber László. – Remélem, mindenki belátja, nagyon mélyen vagyunk, innen csak a legteljesebb szakmai összefogással mászhatunk ki, és indulhatunk el felfelé. A hétfői napot a szövetségben töltöttem, s miután meghallgattam a vezetők kívánalmait, én is elmondtam a feltételeimet. Ha ezek találkoznak, s az elnökség úgy dönt, pénteken szövetségi kapitány lehetek. Azért mondtam el ezt el még a kinevezésem előtt, mert nem akarok úgy járni, mint két évvel ezelőtt, amikor a szerb szövetség szakmai bizottsága ugyanígy engem ajánlott, az elnökség megszavazott, de nem tudtam megállapodni a vezetőkkel szerződésem feltételeiről. Most azt várják el, hogy jussunk ki a 2009-es lettországi kontinenstornára, majd a 2012es olimpiáig hozzunk össze ütőképes csapatot, ehhez a szövetség garantálja a legjobb feltételeket. Ezt elfogadom, de ehhez az kell, hogy én legyek a szakmai munka egyszemélyes felelőse, magam választhassam ki a stábom tagjait, és anyagi téren a 2004-es szerződésemben szereplő összeget emeljék meg az infláció mértékével.”
