A német második liga talán még sosem volt olyan erős, mint az idén. Nyolc csapat tűzte ki célul a feljutást, köztük a Lőw Zsoltot foglalkoztató Hoffenheim is. Az újonc viszszafogottan kezdte az őszt, és a szezonhajrá sem mondható kitűnőnek, ám volt a csapatnak egy biztató, tíz meccsen át tartó veretlenségi sorozata. Erre is alapoznak a klubnál, amikor egymás között – a csapat nyolcpontos hátránya ellenére – a feljutásról beszélnek.
Érdekes a helyzete. A harmadik ligában aligalig játszott, a másodosztályban viszont szinte kihagyhatatlan a csapatból.
Korábban több probléma, sérülések és egyebek hátráltattak, de az ősszel minden rendben volt – mondta Lőw Zsolt. – Jól sikerült a nyári felkészülés, csak három meccset kellett kihagynom sérülés vagy betegség miatt.
Csapata újoncként a nyolcadik helyen zárta az őszt, ám ennél szebb tervei vannak a tulajdonosnak. Nem ideges a befektető, hogy az együttes csak a középmezőnyben áll?
A cél nem változott, vagyis mindenképpen fel kell jutnunk. Sajnos az utolsó négy találkozó nem sikerült valami jól. A klub vezetői azonban nem idegeskednek emiatt, inkább azzal foglalkoznak, hogyan lehetne még erősebb a csapatunk.
A bal oldalra is keresnek futballistát?
Úgy tudom, nem. Van egy brazil konkurensem, de jobbára én kezdek, a harmadik ballábas futballista pedig éppen távozni készül. Edzőnk, a korábban a Stuttgartnál és a Schalkénál is dolgozó Ralf Rangnick azt mondta, a jövőben is számít rám.
A német második ligában miként keres új futballistákat egy klub?
Ralf Rangnicknak rengeteg játékosmegfigyelője van, akik folyamatosan járják a világot. Ha ők ajánlanak valakit, akkor az edző is megnézi, és végül ő dönt a szerződtetésről. Egy biztos: nálunk a pénzhiány nem lesz akadály.
Milyen az ön helyzete?
Nem panaszkodhatom. Van egy háromtagú játékostanács, amely közvetít a labdarúgók és az edzők között, s ennek én is tagja vagyok. A csapatkapitány-választáson a harmadik lettem, de mivel a trióból csak ketten játszunk, általában én vagyok a csékáhelyettes a meccseken. Én már Cottbusban is alapjátékos voltam, sőt ott a karszalagot is viseltem néhány hónapig. Egy külföldinek sokat kell dolgoznia azért, hogy ilyen helyzetbe kerülhessen.
A teljesítményének jónak kell lennie, ha be akar kerülni a válogatottba.
Azt gondolom, hogy ha az angol második vonalból válogatott lehet valaki, akkor némi figyelmet talán én is megérdemelnék, főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a harmadik ligából behívtak a keretbe. Akkor az egyik célja az új évben, hogy ismét ott legyen az együttesben?
Mindent megteszek érte. No meg azért is, hogy vágyunk, a feljutás sikerüljön, vagy legalább legyünk meghatározó csapata a másodosztálynak, olyan, amely a következő bajnokságnak már esélyesként vág neki.