Alig fértek el a szőnyegen

Alig egy hete érkezett haza Ja pánból a magyar dzsúdóválogatott egy része. A mieink három hetet töltöttek az ázsiai országban edzőtáborozva, illetve többen részt vettek a rangos Kano-kupán, amelyen nagy dicsőségnek számít a házigazdák mellett érmet szerezni – a 2007 legjobb magyar női cselgáncsozójának megválasztott, vbbronzérmes Baczkó Bernadettnek (57 kg) sikerült, első magyar nőként dobogóra állhatott.

„Az olimpiai kvótásokat külön meghívták a viadalra – tudtuk meg a már pekingi induló Baczkótól. – Nagyjából a felnőtt A-kategóriás Világkupa-viadal mezőnyének felelt meg a verseny, és ami nagyon fontos, a résztvevők közül sokan ott maradtak az edzőtáborban is. Érdekesség, hogy az olimpiai, világ- és hatszoros Európa-bajnok spanyol Isabell Fernández csak ötödik lett, és épp attól a japán versenyzőtől kapott ki, akit én vertem meg a negyeddöntőben. Az elődöntőben aztán a Rióban velem együtt világbajnoki harmadik, szintén japán Szato Aikótól vereséget szenvedtem, de a másnapi edzésen nagyon megvertem.”

Az edzőtáborban rengeteg európai és ázsiai dzsúdós volt ott, a franciák például három csapattal érkeztek, még a juniorjaikat is elhozták Japánba. Baczkó elmondta, volt olyan tréning, amelyen alig fértek el a szőnyegen.

A KSI versenyzője ezen a héten pihenőt kapott, ám a két ünnep között már Debrecenbe utaznak edzőtáborozni, és onnantól kezdve az olimpiáig már csak kisebb szünetek lesznek.

„Persze az áprilisi Európabajnokság is fontos, de igazából minden verseny felkészülési állomás az olimpiára, a naptáramban csak az augusztus tizenegyedike szerepel piros betűvel” – utalt olimpiai fellépésének napjára Baczkó.

Hangyási László, a paksiak edzője, egyben olimpiai szakágvezető is kiemelte, rengeteg partnerrel küzdhettek a versenyzők, de az is volt a táborozás egyik fő célja, hogy a cselgáncsozók sokat készülhessenek technikás partnerekkel. Mivel kifejezetten sok dzsudoka vett részt a gyakorláson, illetve a Kano-kupán, fel lehetett mérni a leendő ellenfeleket, sokukról videofelvétel is készült. A minőségi ellenfelek mellett nagy hangsúlyt fektettek a magyarok a szőnyegbiztonságra és az új fogások gyakorlására is.

Az utazás során az időeltolódás okozta nehézségeket is fel lehetett mérni. Relatív könynyebbség, hogy Peking két órával „közelebb van” Magyarországhoz, mint Japán, de nagyjából egy hétre szükség van az átálláshoz. Baczkó elmondta, a nyolcórás időkülönbséget nyolc nap alatt „küzdötte le”, ez megfelelő kiindulási alap a jövő évre.