Német–román a bronzéremért. A két együttes a középdöntőben már találkozott, akkor a románok győztek, igaz, a németek meg nem akartak nyerni, hiszen vereségükkel Angolát kapták meg a negyeddöntőben. Ezúttal sokkal nagyobb volt a tét, s fordulatos meccsen mindkét oldalon villogtak a klasszisok. Szünetben 18–11-re vezetett Románia, ám a német válogatott nem adta fel. Még az sem zavarta meg Armin Emrich tanítványait, hogy megsérült a kapus, Clara Wöltering. Helyére a meccs elején betliző Sabine Englert állt, s ekkor már bravúrokra is képes volt. A 42. percben egyenlített Németország (19–19), ám Románia ismét meglépett, s tíz perccel a befejezés előtt megint hét góllal vezettek a sárga mezesek. A németek kapujába visszatért Wöltering, s mindent hárított, csapata pedig kiharcolta a hosszabbítást (32–32). A ráadás végén a németek örülhettek (36–35), akik 1997 óta nem szerepeltek ilyen jól vb-n.
A 2005-ben aranyérmet szerző Oroszország és a svédországi Eb-n (2006) az oroszok előtt az élen végző Norvégia, vagyis a világ két legerősebb válogatottja állt egymással szemben a fináléban. A félidő derekán 9–7-re vezetett a címvédő, amelynek kapujában a rutinos Inna Szuszlina állt. A beállósposzton Okszana Romenszkaja tökéletesen helyettesítette a sérült Ljudmila Bodnyevát, aki szurkolóként eljött Párizsba. A folytatásban sem változott a csata képe, már 17–12-re is vezetett Oroszország, ám a skandinávok cserékkel frissítettek, s elkezdtek felzárkózni. A hajrá 26–22-nél kezdődött, és nem látszott elegendő erő a norvégokban a fordításhoz. Hiába állt vissza a kapuba Katrine Lunde-Haraldsen, az oroszok a vártnál simábban, remek erőjátékkal felőrölték (29–24) az Európa-bajnokot, és megőrizték világelsőségüket. Hasonló eset a nőknél legutóbb a nyolcvanas években történt a hajdani szovjet csapattal.
A világbajnok 100 ezer dollárral, az ezüstérmes 60 ezerrel, a harmadik helyezett 40 ezerrel lett gazdagabb.
Végeredmény a 21. oldalon
