A holland hívásra várva

Hogyan köszönt el a többiektől az öltözőben?Hogyan köszönt el a többiektől az öltözőben?

Ahogy szoktam: sziasztok! – vágta rá Dzsudzsák Balázs. Akkor úgy kérdezem: a közeli viszontlátás reményében vagy végleg? Na jó, remélem, a januári edzésen már nem találkozom velük. Szeretnék már a télen Eindhovenbe költözni, de konkrétumok hiányában ennél többet nem mondhatok ezzel kapcsolatban. Magam is várom a fejleményeket – mindenkinél jobban.

Miben maradtak a PSV vezetőivel? Csörögnek, ha már most pakolnia kell?

Nagyjából ebben egyeztünk meg. Az átigazolási időszak nemrég kezdődött, ha a klub elad három-négy játékost, az az én sorsomra is kedvezően hathat. Tudomásom szerint a posztomon szereplő Kenneth Perez is azon futballisták közé tartozik, akiktől heteken belül megválhatnak. Mi tagadás, bár nem ismerem, szurkolok a dán srácnak, hogy tovább tudjon állni… A menedzsereimmel mindenesetre már jót derültünk azon, hogy ha kell, mi magunk dobjuk össze a vételárát. Igaz, nem hinném, hogy szüksége lenne ránk, hiszen ugyanaz az ügynöke, aki Henk ten Caténak: ha a szakembernek összehozta a Chelseaszerződést, bizonyára Pereznek is talál jó csapatot. Szóval várom, hogy hívjanak Eindhovenből.

Képzelem, milyen izgatottan veszi fel a telefont.

Ne is mondja. Ritkán kapcsolom ki, hiszen ki tudja, hátha…

Beszéljünk a közelmúltról: hogy érzi, milyen őszt zárt?

Összességében jót. Az idényt ugyanakkor két részre bontanám, az első időszak, az augusztustól októberig terjedő, remek volt, akkor szinte minden összejött. Bemutatkozhattam a válogatottban, legyőztük az olaszokat, jól ment a Lokiban, és aláírtam a PSV-hez. Aztán visszaesett a teljesítményem, nem zárható ki, azért, mert a végére megzavart a nagy felhajtás. Ide megyek, oda megyek, innen figyelnek, onnan figyelnek – hirtelen sok volt ez nekem. És ha a hét végi bajnokin nem lőttem két gólt, már hallottam is a kritikát: milyen rosszul játszik Dzsudzsák. Megjegyzem, volt alapja a bírálatnak, az elmúlt egy-másfél hónapban valóban nem úgy futballoztam, ahogy elvárják tőlem, és ahogy elvárom magamtól.

A Nemzeti Sport hatos átlagosztályzata reális?

Szerintem az. Lehetett volna jobb is, rosszabb is, ezért is állítom: nem vagyok elégedetlen.

Melyik volt az ősz kiemelkedő pillanata?

Inkább a nyáré: az olaszok elleni diadal. Annak a mérkőzésnek is köszönhetem, hogy neves külföldi egyesületek figyeltek fel rám.

Az a kötény Massimo Oddónak…

Ugyan, nem az a fontos, hanem az, hogy nyertünk! Nem is szoktam dicsekedni azzal, hogy „bebőröztem” az olasz védőt, igaz, az internetről letöltöttem a videót, amely éppen ezt a momentumot örökíti meg.

És ha azt mondom: kétezer-hét október huszonnegyedike?

Hűha, mi történt aznap?

Segítek: szerda volt.

Megvan! Aznap köteleztem el magam a hollandokhoz. Na igen, az olaszverés után ez az esemény kívánkozik a második helyre. Illetve: holtversenyben az első. Régóta vártam azt a percet, amikor aláírhatok egy híres klubhoz, nagyon örülök, hogy a PSV-nél úgy gondolták, erősítést jelenthetek.

Ha azon a szerdai napon kitettek volna ön elé öt másik szerződést az asztalra, akkor is az eindhoveniekét látja el kézjegyével?

Nevetni fog, de majdnem így történt. Amikor a hollandiai utazás előtt Budapestre mentem, a Szpartak Moszkva, az Anderlecht és a Club Bruges ajánlata is élt még, és ugyan akadtak olyanok, akik azt tanácsolták, hogy az utóbbit fogadjam el, mert ott több játéklehetőségre számíthatok, számomra egyértelmű volt, hogy Eindhovenbe megyek. Egyrészt nem vagyok az a típus, aki meghátrál a nehéznek tűnő feladatok elől, másrészt a PSV elöljárói már korábban meggyőztek.

Mivel?

Egy rajzzal, amelyen az együttes négy három hármas felállásában engem tüntettek fel a középpálya bal oldalán.

Roppant csalódott lenne, ha január hetedikén mégis Debrecenben kellene edzésre jelentkeznie?

Tudat alatt talán igen, ám ha jobban belegondolok, nincs miért bánkódnom, hiszen legkésőbb a nyártól biztosan Hollandiában folytatom. Ha addig maradnom kell, hát maradok.

Hány PSV-dressze van?

Csak egyet őrzök otthon, azt, amelyet Eindhovenben kaptam az egyezség megkötése után.

Karácsonyra kérjen még egyet-kettőt.

Nem hinném, hogy ezt kérném, de előbb-utóbb szereznem kell néhányat, mert tőlem már rendeltek.