Még mindig sok a hiba
Miután a világbajnokság E csoportjában a papírformának megfelelően mind a magyar, mind a spanyol válogatott legyőzte a két gyengébbnek vélt ellenfelet (Japánt és a Kongói Köztársaságot), a keddi összecsapáson jelentős volt a tét: amelyik csapat győz, két pontot visz magával a szinte Európa-bajnoksággá alakuló középdöntőbe, ahol már jóval erősebb válogatottak csapnak össze egymással.
Hogy Németh András együttese jobb a spanyolnál, az aligha vonható kétségbe, mindenesetre nem ártott az óvatosság és a koncentráltság. Egyrészt láthattuk, hogy egy-egy hullámvölgy megviseli a magyarokat, másfelől a spanyoloknál legalább két klasszis kézilabdázik. Marta Mangue Kongónak, Macarena Aguilar pedig Japánnak dobott egy tucat gólt, ráadásul az előbbinek 83, míg az utóbbinak 76 százalékos volt a lövési hatékonysága a keddi mérkőzésig. Japán ide, Kongó oda, ez akkor is figyelemre méltó.
A szünetig a baj pedig az volt, hogy a mieink engedték őket játszani. Az első négy spanyol gól az övék volt, majd Beatriz Fernandez rendezett lövőfesztivált, mi meg azon kaptuk magunkat, hogy most a mérkőzés elején ragadt be csapatunk, amelyből kedden Szucsánszki Zita és Szűcs Gabriella maradt ki. Mehlmann Ibolya ziccert rontott, a 100. válogatottságát ünneplő Tóth Tímea lövései nem sikerültek, Görbicz Anita sem volt túl meggyőző. Gólt kaptunk emberelőnyben, s belegondolni is rossz volt, mit mutatott volna az eredményjelző, ha Pálinger Katalin nem véd szenzációsan.
A 20. percben néggyel mentek a spanyolok...
A félidő vége előtt néhány másodperccel Hornyák Ágnes fontos találatot szerzett, s csak egygólos hátrányból várta a folytatást a magyar válogatott.
Vérten Orsolya sérülése miatt nem léphetett pályára a második félidőben, de szerencsére volt, aki kihúzza csapatunkat a csávából: Kirsner Erika. A sok nagy csatát megélt szélső kiharcolt egy kiállítást, gyors egymásutánban szerzett két gólt, és az utóbbi találattal a 37. percben a mieink átvették a vezetést (18–17). Lerázni azonban nem tudták a spanyolokat, nem utolsósorban a – fogalmazzunk így – túlzásba vitt védekezés miatt.
A hajrá 24–24-nél elképesztő bírói ítéletekkel kezdődött, no meg Mehlmann Ibolya remek megmozdulásaival: az Aalborgban edződő játékos két átlövésgólja aranyat ért. Illetve érhetett volna, csakhogy ismét bosszantó technikai hibákat követtek el játékosaink. A végén meg kellett elégednünk a döntetlennel, s a magyar válogatott csak egy pontot visz magával Dijonba, a középdöntőbe.
