Nem vártak hiába

Tizenkét év – soha még ennyit nem kellett várnia az Egyesült Államoknak arra, hogy Daviskupát nyerjen. A legutóbb 1995-ben győztes amerikaiak épp ezért nem is bíztak semmit a véletlenre az idei, Portlandben rendezett fináléban. Tökéletes felkészültséggel és odafigyeléssel várták az oroszokat, és az első nap után 2–0-s előnyhöz is jutottak.

A szombati párosmeccsen így aztán a világelső duóra, Bob és Mike Bryanre várt a feladat, hogy Nyikolaj Davigyenko és Igor Andrejev ellen biztossá tegyék a tizenháromezer őrjöngő drukker által is várva várt sikert. Bryanék pedig magabiztosan, 7:6, 6:4, 6:2-re verték meg a nem épp összeszokott, sokat hibázó és még többet vitatkozó orosz kettőst. Az utolsó labdamenet után aztán James Blake és Andy Roddick is berohant, hogy egymás nyakában ünnepeljék a sikert, mielőtt tiszteletkört futnak az amerikai zászlóval.

„Ez életem legnagyobb sikere a teniszben – lelkendezett Roddick, aki pedig megért már egyet s mást. – A Davis-kupa nem kapja meg azt az elismerést, amelyet megillet. Itt egymásért is játszunk, barátságok szövődnek, együtt sírunk, és együtt nevetünk, s ez csodálatos érzés. Évek óta küzdöttünk közösen.”

A roppant boldog amerikaiak fél órával a találkozó után még vidáman locsolták egymásra a pezsgőt. És az oroszok? Ők jobb híján visszamentek a már üres pályára – lábtengózni…

Eredmények a 16. oldalon