Csereként is ő a legjobb játékos

alapján én lettem az ősz leg jobbja. Ha valaki a tizenöt forduló alatt hatszor kezdő, hatszor pedig csupán csereként lép pályára, nem biztos, hogy rászolgált erre a címre.

Figyeli, hogy egy-egy mérkőzés után az újságírók miként értékelik a teljesítményét?

Csak akkor, ha a kezem ügyébe akad az újság. Ha arra kíváncsi, hogy a mérkőzés másnapján első dolgom-e fellapozni a napilapokat, ki kell ábrándítanom – nem figyelem különösebben az osztályzatokat.

Mit gondol, Herczeg Andrásnál ismét kiharcolja helyét a kezdőcsapatban?

Csakis rajtam múlik. Herczeg Andrást gyerekkorom óta ismerem, nagyszerű szakembernek tartom, de nem hinném, hogy kivételezne velem, és nem is várom el tőle. Amúgy is azt vallom, a játékosnak nem azzal kell foglalkoznia, ki a csapat edzője, hanem azzal, hogy ha pályára lép, a maximumot nyújtsa. Kifejezetten örülök neki, hogy Bücs Zsolt is a szakmai stáb tagja lett, hiszen ahogy azt már korábban is mondtam, ő volt az egyik gyerekkori példaképem. Emlékszem, kissrácként a pálya szélén álldogálva szedtem neki a labdát, az ő játékán nőttem fel. Remélem, neki is tudom bizonyítani, hogy helyem van a kezdőcsapatban.