Veszprémi KEK-remények
Kis túlzással azt is mondhatnánk, a BL-búcsúval a helyére, vagyis a kupagyőztesek közé került a 2002ben még a Bajnokok Ligájában döntőt játszó, ám az idei tavaszi-nyári átalakulást megsínylő Veszprém, amellyel legutóbb 1996ban fordult elő, hogy BLcsoport jából nem jutott tovább. A Celjében elszenvedett vereség után az MKB sorsa a Gummersbach kezében volt, s ha Fazekas Nándor kapus csapata győzött volna Celjében, az MKB továbbjut. Ám a veszprémieknek a G'bach nem kaparta ki a gesztenyét… Ezért aztán a Celje, valamint a Gummersbach elleni, kudarccal felérő hazai döntetlen, illetve a szlovéniai és a németországi vereség után elkerülhetetlen a kérdés: az MKB-nak nincs helye Európa legjobb 16 klubcsapata között? A tények azt mutatják, nincs. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a 16 között találhatóak az MKB-nál talán gyengébb vagy vele azonos tudású gárdák is (Ivry, Montpellier, Gudme, Flensburg, Velenje).
A másik kérdés: miért került ilyen helyzetbe a gárda?
A válasz nem egyszerű, de mindenképpen azzal kell kezdeni, hogy Mocsai Lajos, a nemzetközi tekintélynek örvendő mester július óta szinte éjt nappallá téve igyekezett erőnlétileg és taktikailag tökéletesen felkészíteni az épülőfélben levő, vegyes korösszetételű (sok fiatalt az első vonalba küldő, ugyanakkor több kiöregedőben levő klasszist felvonultató) MKB-t. A legfőbb gondot talán éppen ez okozta, mert a keretben alig akad a 26–30 éves korosztályból meghatározó egyéniség, vagyis kettészakadt a csapat.
Jól megérti egymást Putics Barna (megműtötték a vállát), Marko Vujin, Zsarko Sesum, Zsarko Markovics, Gulyás Péter, Iváncsik Tamás, ám szerény a nemzetközi rutinjuk. Óriási a tudása és a tapasztalata Dejan Pericsnek, aki a védekezést összefogja, és jól indít, de támadásban hiányzik egy minden hájjal megkent vezéregyéniség. Erre a feladatra lelki alkatának, mentalitásának köszönhetően korábban alkalmas volt Pásztor István, ám rá, valamint a már fáradékony Pérez Carlosra egyre ritkábban számít Mocsai Lajos. A beállós Gál Gyula a posztjáról aligha tudja irányítani, összefogni a támadásokat. Az átlövők és irányítók közül Ilyés Ferenctől és Eklemovics Nikolától, a bal szélen Iváncsik Gergőtől várható jelentősebb előrelépés, ha öszszeáll az új MKB. Éles József, Zlatko Saracevic, Mirza Dzomba, Kiril Lazarov utódjának, vagyis az igazi vezér személye azonban továbbra sem körvonalazódik.
Talán majd a KEK-ben!
Azt azonban ne feledjük, hat újabb BL-meccs a legjobbak között jobban szolgálta volna a csapatépítést, mint a KEK-döntőig vezető út vagy netán a KEK megnyerése.
„Nem pánikolunk, bár tudjuk, kevés, amit a BL-ben elértünk, ugyanakkor folytatjuk a csapat megkezdett átformálását – mondta Magyarády Péter, a klub operatív és gazdasági elnöke. – Példával élve hozzáláttunk a ház építéséhez, s még csak a felénél tartunk. Ezért senki se kérje számon, miért nem forog már kacsalábon. Négy-öt évre előre tervezünk, s ennek az időszaknak meg persze fiatalodó együttesünknek az alapjait szeretnénk stabillá tenni. Sokat mond, hogy a tavalyi kezdőcsapatból három ember maradt. Biztató, hogy negyvennegyvenöt percig a legerősebb ellenféllel szemben is uraltuk a meccseket, viszont bántó, hogy mentális gyengeségünk miatt nem tudtuk megtartani az eredményt. Össze kell szokniuk játékosainknak, valamint az edzőnek és a csapatnak, s akkor már a KEK-ben is jó eredményeket érhetünk el, ha a sorsolásunk szerencsésebb lesz, mint a BLben volt.”
