Kínos gólok, kínos eredmény… (foyltatás)

Megint túl korán elhittük ma gunkról, hogy jók vagyunk?

Hiszen optimistán, győzelmi reményekkel utazott a magyar válogatott Moldovába, mégis pokoli volt a chisinaui Európabajnoki selejtező első félideje. Már a találkozó elején érezni lehetett, hogy ez nem a mi napunk: a sérülés miatt a hazaiak kapujába kerülő 21 éves, vagyis nemzetközi szinten igen tapasztalatlan Stanislav Namasco hihetetlen bravúrral mutatkozott be, amikor is Priskin Tamás közeli fejesét hárítani tudta.

Gyenge védekezés mellett kapitális hibák

Nem sokáig lehetett keseregni a kihagyott helyzeten, mert a moldovaiak Európában teljesen ismeretlen játékosaikkal, a kontinensen alig jegyzett csapatukkal átszaladtak a magyar középpályássoron és védelmen. Először a sárga lap miatt eltiltott Juhász Rolandot helyettesítő, normál esetben a szélső hátvéd pozíciójában bevethető Csizmadia Csaba hagyott ki egy pillanatra, és Igor Bugaiov vezetést szerzett a házigazdának.

Az olaszok legyőzése óta egyre nagyobb önbizalommal futballozó magyar válogatott hite mintha azonnal elillant volna, meglehetősen nagy káoszt okozott a gól a mieink sorában, hogy aztán Nicolae Josan még tovább fokozza a zűrzavart: a középpályás élete gólját bombázta a bal felső sarokba.

Vagyis miközben arról ábrándoztunk, hogy a 2010-es vb sorsolásánál akár a harmadik kalapba is kerülhetünk, arra eszméltünk, hogy Moldova elénk ugrott a selejtezőcsoport tabelláján.

Igazából ki sem derülhetett, hogy a Várhidi Péter által öszszeállított csapat milyen elképzelésekkel próbálta meglepni a moldovai válogatottat, a mieink képtelenek voltak ráerőltetni akaratukat az ellenfélre. Pedig megvolt a recept.

A széleken lehetett volna a védősor mögé kerülni, hiszen egy ilyen akció végén került nagy gólhelyzetbe Priskin Tamás, ám érdekes, sőt inkább meghökkentő módon mind a két szélső középpályás, Gera Zoltán és Dzsudzsák Balázs is középre húzódva próbálta szervezni a játékot – összetömörítve, átjárhatatlanná téve a kék mezesek védőfalát.

A cserejátékosok némi lendületet adtak

A hitehagyott társaságot Várhidi Péter szövetségi kapitány kettős cserével próbálta felrázni. Tőzsér Dániel lehozatala indokoltnak tűnt, mert helyette a nála sokkal támadóbb felfogású Buzsáky Ákos lépett pályára. Vadócz Krisztián helyett azonban Szélesi Zoltán lett a szűrő, ami első ránézésre nem volt teljesen érthető. Csizmadia Csaba került Szélesi Zoltán helyére (pontosabban a megszokott posztjára, jobbhátvédnek), a csereként beálló Balogh Béla pedig a védelem közepén kapott szerepet.

A mérkőzés még nincs veszve – úgy értesültünk, hogy az öltözőben ez volt a magyar csapat álláspontja.

A második játékrész elején érződött, hogy a mieink mindent egy lapra feltéve támadni akarnak, és a játékot minden eszközzel a hazai térfélre koncentrálnák. Ez azonban a játékrész elején csak időnként sikerült – több ok miatt. Egyfelől a magyar csapat játéka továbbra is nélkülözte az elképzelést, másrészt a hazaiak kétgólos előnyük birtokában rutinosan tördelték a játékot, azaz azonnal szabálytalankodtak, amikor a mieink megindultak volna. Ilyenkor nem illik arra hivatkozni, hogy több szituációban egyszerűen balszerencsés volt a magyar együttes, de úgy festett, nem is érdemli meg, hogy Fortuna támogassa.

Hosszú perceken keresztül esélyünk sem volt arra, hogy megcélozzuk a moldovai kaput, ha mégis sikerült, Dzsudzsák Balázs, Gera Zoltán és Buzsáky Ákos kísérleténél a hazaiak kapusa védett nagyszerűen (persze mikor parádézzon, ha nem éppen ellenünk?...).

Az örömittas hetek után szégyenteljes valóság

A magyar csapat sietett, a vendéglátók pedig lassították a játékot, és az idő előrehaladtával egyre jobban érezni lehetett, hogy a hazaiak elképzelése szerint alakult a találkozó.

Keserű tapasztalat: miközben előre néztünk, hátulról csúnyán megelőztek bennünket. Moldova pontszámban beérte a magyar csapatot, az egymás elleni eredmények tekintetében is jobban áll (0–2, 3–0, a végén ez dönthet pontegyenlőség esetén), és gólkülönbségével meg is előzte. Így néhány jó meccs és örömittas hetek után a szégyenteljes hatodik helyen áll a nemzeti csapat a C-csoportban. Mivel hét együtes szerepel ebben a csoportban, elvileg nem mondhatjuk, hogy nincs lejjebb, de... ½