Azt mondják róla Kaposvárott, hogy rapszodikus, olykor könynyelmű, egy pimasz cselért gólokat adna fel, és pillanatnyi hangulatától függ, milyen produkcióra képes.
Noha André Alves egyelőre a Soproni Ligában futballozik, tulajdonságai valamennyire hasonlóak Robinhóéhoz, Kakáéhoz, Ronaldinhóéhoz vagy a többi, Brazíliában nevelekedő labdarúgóéhoz. A jóstehetsége viszont sokkal inkább keleteurópai boszorkányt idéz. A csatár ugyanis 2005. augusztus 7-én – miután három góljával egymaga ütötte ki a Ferencvárost (Kispest–FTC: 3–1) – még Honvéd-játékosként nyilatkozta a Nemzeti Sport tudósítójának: „Nem vagyok nagyképű, de
ha ilyen passzokat kapok az elkövetkezendő bajnokikon is, akkor retteghetnek az ellenfelek védői és kapusai.”
Nos, úgy tűnik, a Rákóczi futballistái remekül szolgálják ki a 2005 telén Kaposvárra szerződő csatárt, ugyanis André Alves valóban az egyik legeredményesebb támadóvá lépett elő – hét találatával a debreceni Dorge Rostand Kouemaha mögött a második helyen áll a góllövőlistán.
Hogy mi a titka?
„Imádok játszani, nekem valódi szórakozást jelent futballozni...” – érkezett a kérdésre a brazilos válasz.
S mivel a csatár már évek óta hazánkban légióskodik, rákérdeztünk arra is: ugyan mivel tud kiemelkedni a magyar mezőnyből?
„Talán nehezen tudják megszokni a kiszámíthatatlan mozdulataimat – mondta a kaposvári labdarúgó. – A robbanékonyságomat, a kezdősebességemet és a fejjátékomat szokták még dicsérni a szurkolók. Persze azért van még mit fejlődnöm. Például sokszor a fejemhez vágják, hogy túlságosan is könnyelmű vagyok. Próbálom elhagyni ezt a tulajdonságot, de hát, kérem, brazil vagyok, ilyen a habitusom. Fontos, hogy én is, a közönség is és a társak is élvezzék a játékot. Azt hiszem, az a labdarúgó, aki Romário cselein, góljain nőtt fel, nehezen vált stílust.”
Jóllehet André Alves már a Honvédban is megcsillogtatta kitűnő technikai tudását, a magyar bajnokság ritmusát Kaposvárott vette fel. Mint mondja, a nyugodt háttérnek és a családi támogatásnak is hatalmas szerepe van.
„Emlékszem a Fradinak fejelt három gólomra, és a nyilatkozatomra is, amelyben további gólokat ígértem – folytatta a brazil. – A Kispestben akkor nagy volt a bizonytalanság, azért váltottam, és az élet bizonyította, hogy jól döntöttem. Kaposvárott minden kifogástalan, a nejemmel és a kislányommal tökéletes harmóniában élünk, noha nem ez a szülőhazánk, itthon érezzük magunkat. Vannak barátaim, családok, amelyekkel összejárunk. Hogy mit hoz a jövő? Elsősorban a Rákóczi minél jobb szereplése a cél, aztán szívesen kipróbálnám magam egy nyugati bajnokságban is.”
Nem meglepő.
Ott lehet csak igazán játszani!
