Esetek, módszerek, összegek – mindenki ártatlan…

„A játékosok pihenőjében szinte mindenkinek számítógép van az ölében, az edzők hatvan-nyolcvan százaléka fogad az internetes oldalakon” – magát megnevezni nem akarójátékos a francia L’Equipe-nek– magát megnevezni nem akarójátékos a francia L’Equipe-nek

„Láttam már szándékosan elveszített meccseket, nem csak kisebb tornákon, az egyik mesterversenyen is” – egy másik, inkognitóban nyilatkozó teniszező

„Az egyik challengertornán elém állt egy férfi, és azt mondta, ha két szettben veszítek, fizet bizonyos összeget. Nem mondom meg, mennyit, de jelentős pénz volt. Azonnal nemet mondtam, legszívesebben szájon is vágtam volna” – Arvind Parmar, brit teniszezőaz indiai The Telegraphnak

„Egy ismeretlen ötvenezer dollárt kínált, hogy kikapjak. Egy percig sem hittem, hogy viccel. Ötvenezer dollár több, mint amennyit azon a tornán az elődöntőért kaptam volna, ráadásul ez adómentes pénz” – egy újabb, inkognitóban nyilatkozó játékos

„Teljesen nyíltan, szemtől szembe ajánlottak nekem százötvenezer dollárt, ha veszítek kétezer-ötben Wimbledonban. A pénz felét előre kaptam volna, a felét a meccs után. Az ajánlat olyan embertől jött, aki benne van a teniszben. Nem játékos, nem edző, de ott van a sportág közelében” – a belga Gilles Elsener, aki aztán megnyerte a kérdéses meccset

„Néhány éve Wimbledonban húszezer dollárt kínáltak, ha olyan információkat szállítok, amelyekkel előnyhöz juthatnak a fogadók. Egy kisebb olaszországi versenyen is megkerestek, és több pénzt ajánlottak egy korai vereségért, mint ha megnyertem volna a tornát” – egy másik belga,a veterán Dick Norman

„A Rafael Nadal elleni wimbledoni meccsem előtt a mobiltelefonomon hívtak fel, és az mondták, egy vereséggel pluszpénzt kereshetek – azonnal leraktam. Nem csoda,hogy tudták a számomat, én is órák alatt meg tudnám szerezni Roger Federerét is” – az osztrák Werner Eschauer, aki aztán bunda nélkül is három szettben kapott ki

„Az öltözőben is sokat beszélnek erről a játékosok. Nem ritkák a titokzatos telefonhívások, de van, akinek a hotelszobájába zörgetnek be” – a német Michael Kohlmann ishallott már ezt-azt

ichael Llodrát ismegkörnyékezték