Hogy megszületett-e már a 2010-es futball-világbajnokság himnusza, nem tudjuk, de ha a dél-afrikai szervezők esetleg még nem találták meg az ideális dalt, ajánljuk szíves figyelmükbe a Morcheeba népszerű számát, a „Don’t you know that Rom wasn’t built in a day?” (szabad fordításban: „Nem tudtad, hogy Róma sem egy nap alatt épült?”) című nótát. A rendezéssel több mint három évvel ezelőtt, 2004 májusában megbízott országban a stadionok (összesen 8.4 milliárd dél-afrikai randba, vagyis mintegy 216 milliárd forintba kerülő) fel-, illetve újjáépítése botrányos tempóban halad, az aggodalmaskodók számára az egyetlen biztató hír, hogy az újonnan emelt létesítmények helyén az első kapavágások állítólag már megtörténtek.
Fokvárosban a futball helyett a rögbi a kedvenc
A bizonytalanságot tovább növeli, hogy éppen ezekben a napokban került bajba az állami energiaszolgáltató társaság, amely a szokatlan hideg következtében megnövekedő fogyasztói igények miatt képtelen volt megfelelően ellátni a lakosságot.
Pedig a világbajnokság hivatalos honlapjának felső sarkában látható visszaszámláló mellett most már az is idegesítheti a késlekedő délafrikaiakat, hogy Óceánia, Afrika és Ázsia után az elmúlt hétvégén Dél-Amerikában is lejátszották az első selejtezőket. Az időzavarban lévő szervezők gondolkodására jellemző Danny Jordaan, a pályázatot vezető sportpolitikus nyilatkozata: „Mi, délafrikaiak háromszáz évet vártunk arra, hogy szabadok legyünk, száz évet vártunk arra, hogy világbajnokságot rendezhessünk, tehát türelmes nemzet vagyunk. Három éve kezdtük a munkát, a hátralévő idő elegendő lesz számunkra, nincsen ok a pánikra.”
Természetesen az akadozó előkészületekre Sepp Blatter FIFA-elnök is felfigyelt, és finom utalásokkal többször is noszogatta a rendezőket, ám az új helyszínről szóló találgatásokat mindig határozottan tagadta. Mint fogalmazott, csak akkor bíznának meg másik országot a lebonyolítással, ha Dél-Afrikában természeti katasztrófa következne be, vagy a társadalom egységesen a labdarúgás ellen fordulna.
Ami azt illeti, ez utóbbi feltétel – még ha csak részben is – éppenséggel teljesülhet. Avilágbajnokság egyik központi helyszínéül szolgáló Fokvárosban ugyanis az emberek többsége utálja a futballt. A szinte kizárólag fehérek által lakott településen a Dél-Afrikában hagyományosan a feketék kedvenc sportjának számító labdarúgás helyett a rögbiért rajonganak, és nagyon nem nézik jó szemmel, hogy „odaviszik” a gyűlölt és megvetett játékot.
Elképesztő bűnlajstrom, kannibalizmus is létezik
És ha már Fokváros szóba került: furcsa módon a „dél-afrikai Hollywood”, az ötcsillagos szállodák, a luxusbárok, az elegáns vacsorák és borkostolók városa veti talán a legrosszabb fényt az országra. A település másik, ijesztő arca ugyanis még a fényes csillogásnál is markánsabb – ez a szegénynegyedek, a menekülttáborok, a bűnözés és a prostitúció világa. A sokszor embertelen körülmények között, kutyaólnak sem nevezhető tákolmányokban tengődő népesség körében szinte mindennaposak a gyilkosságok (hogy a nemi erőszakról ne is beszéljünk), a kilátástalan sorsú fiatalok pedig – ha éppen nem tolvajlással, rablással vagy lövöldözéssel múlatják az időt – szórakozásképpen gyakran szikladarabokat dobálnak a felüljárók hídjairól a gazdagok alattuk elsuhanó luxusautóira. S ha valakinek még ez sem lenne elég: egyes helyszíni források szerint a menekültek között máig létezik boszorkányhit, kannibalizmus, sőt halottgyalázás (nekrofília) is.
Évente 18-22 ezer emberölés
Nos, ebben az országban rendeznek három év múlva világbajnokságot. Ott, ahol az Interpol 2002-es adatai szerint a világon a legmagasabb az egy főre jutó gyilkosságok száma (százezer lakosra 114.8 eset jutott), az elmúlt időszakban éves szinten 18 ezer és 22 ezer között mozgott a megölt emberek száma, és ahol a lakosság számához képest a nemi erőszakok aránya a második legtöbb a földkerekségen.
Ha valakit még érdekel: egyes dél-afrikai szállodákban már lehet szobát foglalni a 2010-es világbajnokságra...
