Nem figyelnek egymásra

„A magyar válogatott remek csapat, szervezetten játszik, ráadásul jó képességű labdarúgókból áll. Ez természetesen a szakmai munkát is dicséri” – bókolt Jurij Kurnyenyin, a látogatók szövetségi edzője a Magyarország–Fehéroroszország U21-es Eb-selejtező lefújása után. Ha valaki úgy ült be a sajtótájékoztatóra, hogy nem tudja, milyen eredménnyel zárult a meccs, a szakvezetőt hallva alighanem arra gondolt volna: itt bizony sima hazai diadal született. Sajnos nem – a fehéroszoszok nyertek 1–0-ra.

„Ha ennyire megdicsérik a vesztes együttest, mit mondjak én a győztesre? – reagált Róth Antal az elismerő szavakra. – Mindkét gárda győzelemre tört, de az igazság az, hogy a második félidőben már az ellenfél futballja dominált, előttünk csak kisebb lehetőségek adódtak a gólszerzésre. Szerettük volna meglepni a fehéroroszokat azzal, hogy a szokottnál is határozottabban kezdünk, úgy érzem, sikerült is, ám a lendületünk negyedóra elteltével alábbhagyott. Nem mintha ez vigasztalna, de a mérkőzésen látottak engem igazoltak. A kezdés előtt figyelmeztettem mindenkit, hogy Fehéroroszország nem véletlenül vezeti a csoportot, és a mutatott játéka ezt alátámasztotta.”

Noha Dmitrij Komarovszkij és társai csupán kétszer voltak eredményesek a magyarok elleni párharcok során, a kinti meccsen, illetve az Üllői úton „berámolt” egy-egy gól elég volt ahhoz, hogy hat ponttal rövidítsék meg egyik legnagyobb riválisukat. A 8. selejtezőcsoport élén álló fehéroroszok így jelentős előnyre tettek szert a mieinkkel szemben, de az a bizonyos pohár legyen félig teli: a hátrány ledolgozható. A kedvező fordulathoz elsősorban az szükségeltetik, hogy Hrepka Ádámék a sorozatból hátralevő három találkozójukat megnyerjék – előbb Lettországba utaznak (2007. november 8.), majd San Marinót fogadják (2008. augusztus 20.), végül Szerbiában zárnak (2008. szeptember 6.) –, a listavezető pedig vagy veszítsen sok pontot, vagy egyet se.

Hogy érthetőbb legyen: a tíz csoportelsőn kívül a négy legjobb második is továbbjut, és mivel Jurij Kurnyenyin együttese már-már páholyban érezheti magát, talán célszerűbb azért szurkolni, hogy minél több pontot elvegyen Szerbiától és Lettországtól, hiszen ez esetben még Magyarország is lehet nevető második.

A sikerhez persze az is kell, hogy Róth Antal összeszokottabb gárdát küldhessen pályára. A szövetségi edző ugyanis egyszer sem tudta ugyanazt a kezdő tizenegyet kijelölni az eddigi öt összecsapáson, hol sérülések, hol eltiltások, hol különböző érdekek akadályozták meg ebben. Magyarázatra alighanem az utóbbi szorul: az ugyan természetes, hogy a felnőttválogatott elsőbbséget élvez az összes korosztályos együttessel szemben, vagyis a kapitány azt hív be a keretbe, akit akar, de időnként nem ártana tekintettel lenni az U21-es csapatra is.

Hogy ne menjünk messzire: ilyen volt a keddi alkalom.

Várhidi Péter öt futballistát vitt magával Lengyelországba, aki életkora alapján a Fradi-pályán is játszhatott volna. Nem vitatjuk, Vass Ádám, Dzsudzsák Balázs, Filkor Attila, Feczesin Róbert vagy éppen Priskin Tamás fontos tagja lehet a jövő válogatottjának, de a lódzi barátságos csata helyett Fehéroroszország ellen talán nagyobb szükség lett volna rájuk. A jelek szerint ezt nem csak lapunk gondolja így: információink szerint a jövő csütörtöki elnökségi ülésen szóba kerül ez a téma…