Azt hiszik, hogy mi vagyunk a belgák

Ha hiszik, ha nem, Lengyelországban még mindig nagy a magyar futball respektje. Nem más állítja ezt, mint Michal Listkiewicz, a Lengyel Labdarúgó-szövetség elnöke, aki arról is ismert, hogy ő volt az egyik partjelzője az 1990-es Németország–Argentína vb-finálénak. (Nem mellékesen a hetvenes években a Nemzeti Sportot is tudósította, mivel egyetemi tanulmányait Budapesten végezte.)

Az egykori játékvezető nem tagadja, a huszadik század elején a lengyelek a magyaroktól tanulták a futballt, ugyanakkor hozzáteszi: a két nemzet közötti verseny mára kiegyenlítődött, mi több, most már ők tartanak előrébb. Nem is érdemes vitatkozni vele, rá kell nézni az Európa-bajnoki selejtezőcsoportok állására...

Csak emlékeztetőül, Lengyelország 12 mérkőzés lejátszása után listavezető az A-csoportban, és ha a november 17-i, Belgium elleni selejtezőjét megnyeri, kvalifikálja magát az Európa-bajnokságra. Oda, ahova története során még sohasem sikerült eljutnia. Talán a Belgium elleni találkozó közeledtének is köszönhető, hogy szerdán Lódzban a magyar csapat lép fel.

Lengyelországban ugyanis úgy vélekednek, a magyar és a belga válogatott stílusa sok azonosságot mutat, mindkét oldalon a fiatalítást helyezték előtérbe, így a sorsdöntő novemberi összecsapás előtt hasznos lehet a szerdai kilencven perc. Legutóbbi fellépésén a lengyel válogatott rengeteget küszködött Kazahsztán ellen, és csak a több mint félórás áramszünet után, Euzebiusz Smolarek mesterhármasával sikerült érvényesítenie a papírformát (a Spanyolországban légióskodó közönségkedvenc nem játszik a magyar csapat ellen).

Az országban a vasárnapi parlamenti választások miatt kicsit feszült a légkör, a szurkolók ennek ellenére három nap alatt máris 45 ezer belépőt vásároltak meg a chorzówi, Belgium elleni Eb-selejtezőre.

A futball nemzeti ügy: a parlament már megszavazta azt a törvényt, amelynek segítségével januártól felgyorsulnak a 2012-es Európa-bajnoki rendezéssel kapcsolatos építkezések, a lengyel emberek pedig igenis meg akarják mutatni a világnak: az ukránokkal közösen képesek megrendezni a nagy világeseményt.

A lengyelekről azonban az is kiderült, hogy nem szeretik a mértéktelen kíváncsiskodást: a válogatott keddi edzésén csak az első húsz perc volt nyilvános, így nem derült ki, hogy a holland Leo Beenhakker által irányított nemzeti csapat mitől olyan sikeres.

A hazaiak gyakorlását a magyar válogatott edzése követte, és ha lenne beleszólásunk, a kapusedzőt, Kakas Lászlót a kezdőcsapatba követelnénk: a korábbi nagyszerű hálóőrnek egészen kiváló a rúgótechnikája, így többször is betalált a tizenhat és húsz méter között lehelyezett labdákból három kapusa – Fülöp Márton, Balogh János és Balajcza Szabolcs – hálójába.

Ami még érdekes lehet: Várhidi Péter kedd délelőtt keretet szűkített, és mert Lódzba csak húsz labdarúgó utazhatott, Vadócz Krisztiántól, Rajczi Pétertől és Rodenbücher Istvántól elbúcsúzott.

A Málta elleni Eb-selejtezőt eltiltása miatt kihagyó Vanczák Vilmos, Hajnal Tamás és Priskin Tamás természetesen ott van a nemzeti együttessel Lengyelországban, és a keddi gyakorlás alapján kijelenthető, a kezdő tizenegy tagjai lesznek. Az előzetes tervek szerint egyébként valamennyi kerettag leülhet a kispadra, s a két szövetségi kapitánynak, Leo Beenhakkernek és Várhidi Péternek hat mezőnyjátékost és egy kapust lesz lehetősége cserélni.