Anyázás hatvanezerért

Magyarországon a pénzzel, fizetéssel összefüggő információhoz a legritkább esetben férhetnek hozzá az érdeklődők. Ezért is szokatlan, hogy a játékvezetők bérezése az utóbbi években már megismerhető. A Magyar Labdarúgó-szövetség korábban csak az alacsonyabb osztályú bajnokságokban szereplő bírók fizetését hozta nyilvánosságra, sokáig ennél jóval diszkrétebben kezelte az NB II-es és NB I-es díjakat. Nem véletlenül kaptak szárnyra pletykák holmi sztárgázsikról, hallatlanul magas kifizetésekről, amelyek köszönő viszonyban sem voltak a valósággal. Már csak emiatt is jobb tiszta vizet önteni a pohárba. Az átláthatósággal pedig elejét lehet venni az alaptalan és torz híreszteléseknek. Persze megítélés kérdése, hogy a bírók pénze reális-e vagy sem, s bár nyilván megoszlanak majd a vélemények a kérdésben, legalább a pontos összegekről folyhat tovább a vita.

A Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségének májusi ülésén hagyták jóvá az új versenykiírást, amelyben a játékvezetők, az asszisztensek és az ellenőrök költségei is szerepelnek. Akárcsak az az adat, amely szerint az NB I-es kluboknak 7 millió forint plusz áfát kellett befizetniük a szezon előtt a szövetség kasszájába. Ebből a központi pénzből az MLSZ a lehető leghamarabb kifizeti a játékvezetőket.

Ez azért nagy szó, mert nem is olyan régen még az volt a bevett szokás, hogy a bírók négy hónapot is vártak a bérükre. Ebből látszik, hogy a kifizetések rendszere az utóbbi években nem volt hatékony. Ez azonban már a múlté, hiszen a mérkőzések után a játékvezetők, az aszszisztensek és az ellenőrök immár azonnal elküldhetik a szövetségnek a kiállított számlát, és a pénz az adott hét második, harmadik napjára meg is érkezik. Az adminisztrációt követően néhány munkanap alatt az MLSZ mindenkinek a privát bankszámlájára utalja át az összeget. Tartozásra, késedelmes kifizetésre másfél éve – amióta Vágner László irányítja a játékvezetői bizottságot – nem volt példa.

A statisztikák szerint az UEFA 53 tagszervezete közül Magyarország a 48. helyen áll a játékvezetői bérezések összegszerű listáján. Nemzetközi viszonylatban tehát rendkívül alacsony a magyar bírók fizetése (öszszehasonlításként lásd keretes írásunkat). A JB-elnök ennek ellenére hangsúlyozta, hogy tisztességesnek, elfogadhatónak tartja a hazai összegeket.

„Tudomásul vesszük, hogy a kluboknak nincs több pénzük, a sportág finanszírozása sem bírna el a jelenleginél nagyobb terheket, ezért elégedett vagyok a mostani helyzettel – fogalmazottVágner László. – Természetesen ha a jövőben nőnek az együttesek bevételei, a bírók ezáltal több pénzt kaphatnak majd, de ez a kérdés egyelőre nem időszerű.”

Érdekességként említsük meg azt is, hogy 2000-ig 25 ezer forint volt az NB I-es mecscsek tarifája, de Puhl Sándor JB-elnökké választása után ez az összeg a duplájára nőtt. Hét évig azonban egyetlen fillért sem változott a díj, ezért volt szükség a mostani, tízezer forintos emelés. 2001–2003 között 25 ezer forintot kaptak egy-egy NB II-es mérkőzés levezetéséért a bírók, azt követően viszont ez az összeg 18 ezerre csökkent. A májusi MLSZ-elnökségi ülésen aztán ezt is korrigálták, s az idei szezontól a másodosztályú találkozók díja ismét 25 ezer forintra (áfával együtt) kúszott fel. Sok bíró hobbinak tekinti a bíráskodást, ami nem feltétlenül baj, viszont ha ebből a szempontból nézzük, szép summát tehetnek zsebre pusztán azért, mert szabadidejükben szenvedélyüknek hódolhatnak. Másrészt viszont igaz: szigorú önkontrollra és különleges beállítottságra van szükség ahhoz, hogy adott esetben elviselhető legyen több ezer ember szitkozódása.