Úgy volt vele, megadja a módját a halálnak. Átfutott az agyán, hogy komótosan felmászik a Szabadság híd tetejére, aztán a Dunába veti magát, de elhessegette magától a gondolatot, mondván, ne a víz ölje meg. A víz, amelyben a fél életét töltötte. Így néhány hete vett két liter kékfrankost a jobbik fajtából, beszerzett többmaréknyi gyógyszert, odakészített az ágya mellé egy kést, egy borotvát és egy üveg hipót. Meg akart halni, mert nem bírta tovább a kínlódást. Képtelen volt megbirkózni az újra és újra rátörő rohamokkal, szédüléssel, ájulással, halálfélelemmel.
Az ájulásoktól a szorongásokig
Morbid gondolat, de a halál elől menekült a halálba.
Savanya Norbert túlélte az öngyilkossági kísérletet. Sem a temérdek gyógyszer, sem a kezén ejtett seb nem oltotta ki az életét. Barátnője talált rá, aki azonnal a Nyírő Gyula Kórházba szállította. Egy hétig feküdt a pszichiátriai részlegen.
Viharos pályakezdésű ügyvéd (néhány éve több lap cikkezett arról, hogy még diplomája megszerzése előtt vetette fel magát az ügyvédi kamara névjegyzékébe...), egykori sikeres sportoló, ereje teljében lévő férfi.
Hogyan jutott idáig?
Mitől lett pánikbeteg, ájulástól ájulásig vánszorgó, rogyadozó ember, depressziótól kínzott, öngyilkosságba menekülő tetszhalott?
S mi készteti most arra, hogy mindenről őszintén meséljen?
„Sápadt vagyok, igaz? Nem érzem túl jól magam, de azért igyekszem összeszedetten beszélni. Meggyőződésem, hogy az én szomorú történetem nem egyedi eset. Szeretném felhívni a figyelmet a visszavonult sportolókra, azokra az emberekre, akiknek egyik pillanatról a másikra be kellene illeszkedniük a civil életbe, felvenni a ritmust, hogy ott is győztesek maradjanak. Mert ez az én tragédiám is... Hol is kezdjem? 1982-ben lett belőlem a szegedi Muréna Sportkörben búvárúszó, nagyapám fejes volt a pártban, így elintézte, hogy az unokája az akkor még az MHSZ-en belül működő szakosztály tagja legyen. Jó döntés volt. Elképesztő sikerszéria részese lehettem. Európa-bajnoki és világbajnoki győzelmeket szereztem, többször megdöntöttem a világcsúcsot, s nekem tapsoltak az emberek Athénban, Lyonban vagy épp Kínában. Sztár lettem, már persze ha egy búvárúszó-világelső annak nevezheti magát. Még pszichológust is fogadtak mellénk; 1994-ben Antal Albert kezdett el foglalkozni velem és csapattársaimmal. Az ő jelmondata az volt, igenis lehet tiltott szerek használata nélkül is a csúcson maradni...”
Az átkozott, elátkozott dopping.
Nem maradt más út, csak a doppingolás
Legendák keringenek a bajszos NDK-s úszónőkről, férfias küllemű bolgár atlétanőkről. Valamiért sohasem buktak le. De nem mindenki úszta meg. Az atléta Ben Johnsont a 1988-as szöuli olimpián kapták el pozitív tesztje miatt, ez volt talán a legnagyobb botrány, aztán jöttek a többiek, súlyemelők, atléták, kerékpárosok. S olyan is akadt, aki belehalt. Az amerikai csodafutó Florence Griffith Joyner 39 évesen hunyt el, tragédiáját összefüggésbe hozták a tiltott szerekkel.
Savanya Norbert már nem titkolja a szerek használatát. Úgy beszél a doppingról, mint az akkori életéhez szorosan hozzátartozó dologról (az egri Eb után a magyar szövetség egy évre eltiltotta, mert a szervezetében amfetamint találtak).
„Megannyi sikerrel a hátam mögött éreztem, hogy fáradok, egyre kevésbé bírom a terhelést. Itt van előttem a pillanat: 1999 júliusában kaptam először a hasamba az EPO növekedési hormont. Csodálkozik? Azt nem a karba bökik, hanem a hasfalba. Kétszer hat héten át kúraszerűen használtam, egy évben kétszer. A verseny előtt két héttel leálltam vele. De még ez sem volt elég. Az EPO-n túl más is kellett. A vérdopping. Infúzióra tettek, folyt ki belőlem a vérem, majd oxigénnel dúsítva egy másik katéteren át jött vissza. Nem érdekelt semmi, csak a győzelem. Egy robot lettem, valamiféle gép. Három éven át doppingoltam magam rendszeresen. Aztán egyik pillanatról a másikra huszonöt évesen abbahagytam a sportot, nem sokkal később megállapították, hogy beteg vagyok. Hét éve krónikus prosztatagyulladással küszködöm, a minapi vizsgálatnak már szövettani eredménye is lesz. De nem ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy nem tudtam beilleszkedni a civil életbe. Hiába szereztem jogi diplomát, nem találtam a helyem, állandó bizonyítási vágy dolgozott bennem, egyszerűen felőrlődtem. Mély depresszióba estem...”
Elkeseredésében újra saját maga ellen fordult
A depresszió. Az orvosok szerint egy vegyület, a szerotonin felelős az ember hangulatáért. A szerotonin hiánya negatívan befolyásolja a koncentrálóképességet, az alvást, az evést és az élet örömteli pillanatait. Ha a vegyület teljes mértékben hiányzik, az illető feleslegesnek érzi magát, ami öngyilkossághoz is vezethet. Mi, magyarok mindig élen jártunk ebben. Savanya Norbert az egykori úszó olimpiai Európa-bajnok Rózsa Norberthez hasonlóan pszichiátriai kezelésre szorult. A 31 éves férfiról ezt írták a zárójelentésben: narcisztikus személyiségzavar, pánikbetegség, öngyilkossági hajlam. Mégis kiengedték, mondván, találjon utat az életben.
Korai volt e lépés, hiszen cikkünk elkészültekor jött a hír: Savanya Norbert a héten újra öngyilkosságot kísérelt meg. Túlélte, s megint kórházban kezelik.
