Csodálatos visszatérés

A magyar férfi párbajtőrözőktől bármi kitelik, de a szerdáig a mi szempontunkból katasztrofálisan alakuló világbajnokság ötödik napjára már a kincstári optimizmust is szerényre kellett méretezni. A 34 éves átlagkorú négyes fogat két idősebbje, Kovács Iván és Kulcsár Krisztián fárasztó selejtezők után került fel a 64-es főtáblára, utóbbi továbbjutása egyetlen találaton múlott…

Aztán szerdán éppen az idei legjobb magyar, a Szentpétervárra világranglista-vezetőként érkező Boczkó Gábor búcsúzott a leghamarabb, már az első fordulóban. A 32 között Imre Géza is letette a fegyvert. Ellenben a két „öreg” vitézül állta a sarat – az idén egyéniben nem villogó Kovács Iván kiejtette a címvédő kínai Vang Lejt –, és bejutott a nyolcaddöntőbe! Kovács számára itt véget ért a verseny, Kulcsár azonban szentpétervári szokása szerint idegtépő asszóban verte meg a holland Bas Verwijlent, s folytatva az egytusos győzelmi sorozatot, meg sem állt a fináléig!

Amelyben érdekes páros figyelte egymást a sisakrostélyon keresztül. Az ellenfél a majdnem kétméteres Kulcsárnál 15 centivel alacsonyabb, izgő-mozgó francia Eric Boisse volt, aki világranglista-harmadikként kezdte a vb-t. Ezen kívül athéni egyéni negyedikként és csapat olimpiai bajnokként – a 2004-es ötkarikás fináléban a magyarokat verték meg a franciák. Itt volt az alkalom a visszavágásra, ami azonban gyötrelmesnek ígérkezett. Kulcsár már az elődöntő hajrájában is elcsigázottnak tűnt. Még szép, hiszen pontosan tizenegy ellenfélen verekedte keresztül magát, míg a kiemelt Boisse öt asszó után sokkal frissebb – meg kilenc évvel fiatalabb – volt.

Az aranyasszóban azonban Kulcsár diktálta a feltételeket. A hatalmas termetű magyar végtelenül hosszan elnyúlva rendszeresen eltalálta Boisse-t, aki jobb híján Kulcsár csuklóját és lábát próbálta meg megszúrni – gyenge hatásfokkal, hiszen rendre a magyar óriás visszatámadásai nyomán gyulladt ki a találatjelző, estek eksztázisba a lelátó magyarjai és Kulcsár Győző is mintha megkönnyebbülten sandított volna a csarnok mennyezetére. A tizedik találatot háromtusnyi előnnyel elhagyó Kulcsár néha már bizonytalan mozgását a fölény újra összeszedetté tette. Ekkor Boisse néhány villámgyors találattal jelezte feltámadását, sportszerű jelenetek és némi reklamálás után jutottak el 14:12-ig. Kulcsárnak egy együttes találat is elég lett volna, de a francia ismét elfelejtette, hogy csak ellenfele hónaljáig ér, kusza akció végén magyar találatot jelzett a gép! Az addig ihletetten küzdő Kulcsár levette a sisakját, és egy öreg hadvezér győztes csata utáni csendes mosolyával vonult vissza a sarokba, de alig néhány másodpercet örülhetett a hatalmas sikernek, s annak, hogy véget ért a kétnapos hajsza. Máris repült a levegőbe, az őt dobáló csapattársakat nagybátyja és edzője, az önfeledten örülő Kulcsár Győző vezényelte…

„Az egytusos győzelmek jelzik, hogy mentálisan összeszedett voltam. A legnehezebb az volt, amikor az elődöntőben az olasz fiú 7:3-ról felzárkózott. A finálé könnyebb volt, az elején éreztem, hogy meglehet, bár az igazat megvallva éppen ilyesmire nem akartam gondolni, minden külső tényezőt szerettem volna kizárni. Természetesen az olimpiai szereplés kiharcolása a cél, és az hogy, ott győzzünk, ez az egyéni aranyérem csak bónusz volt” – nyilatkozott szerényen a hírügynökségnek Kulcsár Krisztián.

„Nem nagy dolog, nem kellett izgulnom. Sima ügy volt ez a féltucat egytusos győzelem…” – tréfálkozott utóbb Kulcsár Győző.

„Ezek után a vasárnapi, az olimpiai kvalifikáció szempontjából fontos csapatversenyen az ellenfelek kettőzött erővel vadásznak a fiúkra” – váltott komolyra a kapitány.

Csütörtökön a női tőrözők egyéni versenye következik, Mohamed Aidával, Knapek Edinával, Varga Gabriellával és Újlaky Virginie-vel.