Félős játékvezető a pokolban

Miről beszélt a partjelző vel?Miről beszélt a partjelző vel?

A szemem sarkából láttam, hogy szeretne öszszefutni velem – mondta Várhidi Péter. – Felém is lépett, én tömören megköszöntem neki a közreműködést, mire ő jelentőségteljesen annyit mondott, hogy gratulál. Azt hiszem, ez sokat elárul…

És mit mondott az öltözőben?

Ott én gratuláltam a játékosoknak, mert a hatvanharmadik percig tökéletesen helytálltak, egy igazságtalan játékvezetői ítélet roppantotta meg őket, miközben az ellenfélnek lényegében csupán egy valamirevaló helyzete akadt.

Az nem nyomasztotta, hogy keveset birtokoltuk a labdát?

Cseppet sem, mert eleve erre számítottam. Tudtam, hogy ezen a mérkőzésen nem mi irányítunk majd, nem lesz nagyon sok helyzetünk, nem is ez volt a célunk. Azt viszont reméltem, hogy félidőnként négy-öt alkalmunk azért nyílik a gólszerzésre, s ha jól belegondolok, rögtön az elején akadt két lehetőségünk, meg a második félidőben is vezettünk igéretes kontrákat, és a játékvezető megfosztott minket egy tizenegyestől.

A kispadról is annak látszott?

Egyértelműen. Sőt szerintem a játékvezető is úgy látta, és az első gesztusával büntetőt ítélt. Tapasztalataim szerint a legroszszabb egy bírónál, ha előbb sípol, és csak utána mérlegel, márpedig most ez történt. Meggyőződésem, hogy átfutott az agyán: ha a tizenegyespontra mutat, és mi vezetést szerzünk, az amúgy is már egyre hangosabban elégedetlenkedő közönség elszabadítja a poklot a stadionban.

Az első gólig tehát maradéktalanul elégedett volt a csapattal?

Végül is igen, hiszen nagyon fegyelmezetten játszottunk, a törökök nem találtak fogást rajtunk, és minden rezdülésükre reagáltunk. Azt hiszem minden a helyén volt egészen a kiállításig, utána viszont úgy jártunk, mint az autó, amely robog a sztrádán, és hirtelen defektet kap. A játékosok nem értették mi történt, megzavarodtak, és mire észbe kaptak, már kétgólos hátrányba kerültünk. Sajnos a skót bíró tönkretette a csapatot, de csak erre a meccsre – ezt határozottan állíthatom.

Fülöp Mártont miért nem rögtön az ütközés után cserélte le?

Azért, mert összeszedte magát, és azt mondta, tud tovább védeni. Később azonban rosszul lett, és mi hiába szóltunk a negyedik játékvezetőnek, és még a törököknek is, hogy rúgják ki a labdát, nem tették meg. Fülöp Mártonnak látási zavarai voltak, kórházba is kellett vinni. Sajnálom szegény Balogh Jánost, rutinos kapusok számára is nagy kihívás ilyen szituációban beállni, az első kapott góljáról nem tehetett, a másodiknál hibázott, de ettől továbbra is tehetséges, jó játékosnak tartom.