A nagy csodában bízva

A Megyeri úti 0–0 arra feltétlenül jó volt, hogy a Honvéd labdarúgói testközelből tapasztalhassák: méltó ellenfelei lehetnek a német élcsapatnak is. Ebből persze nem következik, hogy a piros-feketék a Bundesliga élmezőnyéhez tartoznának, de legalább rádöbbenhettek, 90 perc elég lehet egy kisebb csoda születéséhez. A nagyobbhoz évek, sőt évtizedek lemaradását kellene behozni – nyilván nem két hét alatt…

Megfelelő önbizalmat viszont egymeccsnyi idő alatt is lehet szerezni, a HSV elleni párharc első mérkőzésén győzelmi esélyt elszalasztó kispestiek gyaníthatóan nem is állnak rosszul ezen a téren. Feltehetőleg motiválni sem kell őket a visszavágó előtt, egyrészt a nagy siker lehetősége, másrészt a 13 millió forintos prémium hathat ösztönzőleg a futballistákra.

„Nagy bajban lennék, ha ilyen meccs előtt tüzelni kellene a játékosokat – reagált

minderre Supka Attila vezetőedző. – Ennek megfelelően a

felkészülésünk sem tér el a megszokottól, a bevált menetrendet betartva végezzük a dolgunkat. Igaz, az edzéseken elsősorban azokat a taktikai elemeket gyakoroljuk majd, amelyek reményeink szerint eredményt hozhatnak Hamburgban. Az első mérkőzésen néhány helyzetet kialakítottunk – és elpuskáztunk –, az így elért nulla nulla érezhetően önbizalmat adott a futballistáknak. Feldobja őket, hogy nem turistaként utazunk ki Németországba, igenis van sanszunk a továbbjutásra.”

Vajon mennyi? A pesti találkozó után a szakember úgy nyilatkozott, a riválisnak hetven, a Honvédnak harminc százalék esélye van a továbblépésre. Kérdés: az elmúlt napokban nőtt-e Supka Attila hite?

„Tartom, amit másfél hete mondtam – jelezte a tréner,

hogy maradt a realitások talaján. – Szép és jó eredmény a

nulla nulla, ám csak magunkat kábítanánk azzal, ha a harminc százaléknál többet adnék. Tudomásul kell venni, a Hamburg az egyik legerősebb német klub, ráadásul csütörtök este ötvenháromezer drukker támogatását élvezheti. Igyekszünk arra is felkészíteni a labdarúgókat, hogy a félelmetes hangulat ne hasson bénítólag rájuk. Megjegyzem, emiatt nem aggódom, már csak azért sem, mert akadnak olyan rutinos játékosok a keretben, akik szerepeltek ekkora közönség előtt, s ők mostanság csak arról mesélnek fiatalabb társaiknak, mekkora élmény vár rájuk. És ha valóban serkentőleg hat majd a csapatra a remek atmoszféra, az még előnyünkre is válhat.”

Érdekes, a nemrég még AOL Arenaként ismert Nordbank Arenával csupán a meccs előtt egy-másfél órával ismerkednek meg a honvédosok: mivel a küldöttséget a kikötővárosba repítő különgép csak szerda estére kapott felszállási engedélyt, arra már nem lesz mód, hogy Supka Attila az összecsapás helyszínén tartson átmozgatást. Hogy az a bizonyos pohár most valóban félig tele van Kispesten, azt jelzi: a szakmai stáb vezetője emiatt sem idegeskedik, mi több, ebben is megtalálta a jót.

„A Hamburg ellen úgy léptünk pályára, hogy előtte nem edzettünk Újpesten, az előző körben pedig úgy végeztünk döntetlenre a Nistruval szemben, hogy a chisinaui sporttelepet is közvetlenül a mérkőzés előtt láttuk először. A Megyeri úton ugyebár nulla nulla lett a vége, míg Moldovában egy eggyel zártunk, utóbbinak akkor nem örültem annyira, ezúttal azonban boldogan fogadnám…”