Christine Rigler kisasszony, a XVI. században épült – azóta luxusszállóvá átalakított – erődítmény menedzsere csupa mosoly, amikor visszatérő vendégeiről kérdezem.
„A sport világában alighanem páratlan kölcsönhatás, a mi szakzsargonunkban szinergia alakult ki a Real Madrid és Stájerország itteni régiója között. Azt talán fölösleges bizonygatnom, milyen jól érzik magukat a spanyolok a szállodánkban, különben miért is térnének vissza évről évre, az viszont minden bizonnyal idegenforgalmi kuriózum, hogy egy futballcsapat rendszeres edzőtáborozása menynyire fellendítette az Enns-folyó völgyének turizmusát. Irdningben nem is lehet szobát kapni ebben a nyolcnapos periódusban, sőt a szomszédos települések – Öblarn, Niederöblarn, Liezen, de még Schladming is – szállodái és panziói dugig vannak a világ leghíresebb futballcsapatának itteni jelenlétére kíváncsi, megannyi országból érkező rajongókkal. Nekünk, a Schloss Pichlarnnak pedig stabil és zsíros bevételt jelent ez a több mint egy hét” – ecseteli a főnöknő, megtoldva azzal, hogy az idén harminc szobát és lakosztályt béreltek ki a vendégek. Némileg kevesebbet, mint tavaly, de a haszon így is tekintélyes.
A kevesebb szoba magyarázata roppant prózai: a „galaktikusok” – David Beckham, Ronaldo, Roberto Carlos, korábban Zinedine Zidane, Luís Figo – távozásával s a németesen puritán Bernd Schuster érkezésével a táborozás luxusüdülés jellege megszűnt, a munka került előtérbe, s ezzel párhuzamosan most már a legfényesebb csillagok – Raúl, Ruud van Nistelrooy, Fabio Cannavaro – is kétágyas szobában laknak, szemben a tavaly még megszokott egyágyasakkal.
Természetesen nem a spórolás magyarázza a „társbérleti rendszert” (egy felmérés szerint kizárólag a Beckham-jelenségből 300 millió euró haszna volt a Realnak), sokkal inkább a csapatszellem erősítésének szándéka.
Amúgy a Schloss Pichlarnban mindenféle társas tevékenységet űzhetnek a madridiak a golftól a díjugratásig, a tenisztől az uszodai lubickolásig.
„Tavalyelőtt Vanderleí Luxemburgo, tavaly Fabio Capello minden szabadidejét a golfozás töltötte ki, Schuster eddig még nem próbálta ki a pályáinkat, de talán előbb-utóbb ő is ütőt fog a kezébe –avat be Rigler kisasszony a madridi nagyfőnökök szokásába. – A játékosok jobbára pihennek és interneteznek, amilyen kemény edzéseken vesznek részt, nincs kedvük még a szieszta idején is sportolni.”
Az irdningi sporttelepen naponta kétszer két órában dolgozza meg Bernd Schuster a huszonhárom labdarúgót, aki behívót kapott az alpesi tréningsorozatra. Pénteken hivatalos edzőmeccs is lesz, az angol Championshipben szereplő Stoke City az ellenfél. Az edzések kimerítőek, végtére is erőgyűjtésről van szó, ugyanakkor a német mester egész – labdarúgói és edzői – karrierjét jellemző kreativitás és játékosság szemet szúr.
„Guten Morgen, Herr Schuster!” – köszönti az egyik néző a reggeli tréningre kiballagó „Szőke Angyalt”, aki valami Grüss Gott!-félét dörmög vissza a bajusza alatt. A játékosok közül Jerzy D udek, Emerson, Ruud van Nistelrooy alá is kanyarítja a nevét egy-egy labdára.
Az Irdningben immár negyedszer táborozó veterán. Iker Casillas és Van Nistelrooy külön gyakorol a többiektől, előbbinek bal combfeszítő izma sérült meg, utóbbi pedig még nem százszázalékos.
A parkolóban sok az autó, de körülbelül csak feleannyi, mint tavaly ilyenkor volt. Hiába, Beckham távolléte vitathatatlanul csökkenti a csapat marketingértékét, s az sem szaporítja az aláírásvadászok számát, hogy a Copa América diadalmas brazil (Robinho, Julio Baptista) és szomorú argentin (Fernando Gago) hősei éppen jól megérdemelt szabadságukat töltik. Amikor a szálló felé veszem az irányt a kora délutáni sajtóértekezletre, három srácba ütközöm, akik egy ütött-kopott 1500-as Polski Fiatból kászálódnak elő, kezükben tollal, mappával.
„Jerzy Dudek után Liverpoolba is elutaztunk, Irdning Angliához képest egy kőhajításnyira van” – világosít fel a lengyel „bandavezér”.
Ennyit a Real Madrid idegenforgalmi vonzerejéről…
