Becsülendő ez a döntetlen
Egykor indulás Ferihegyről, fél háromkor (helyi idő szerint fél négykor) landolás Chisinauban, buszozás negyvennégy fokos hőségben a stadionba, fél hatkor rövid taktikai értekezlet, öltözködés, gyúrás, bemelegítés.
Így festett a Honvéd labdarúgóinak napja a Nistru Otaci elleni mérkőzés előtt. Nem ideális helyzet, az biztos, ám a rendhagyó készülődés oka egyszerű volt: a klub vezetői hiába szerettek volna a szerdai menetrend szerinti gépre jegyet foglalni a csapatnak, a repülőn már hetekkel ezelőtt alig akadt üres szék, így George Hemingway, a kispestiek tulajdonosa úgy döntött, kibérel egy harmincfős magángépet, és a csapat azzal utazik a moldovai fővárosba. Amolyan igazi villámlátogatásra érkezett tehát a Honvéd Chisinauba, és csak reménykedni lehetett benne, hogy a piros-feketék idei nemzetközi kupaszereplése azért nem lesz ennyire kurta… A mérkőzésen aztán gyorsan kiderült, a Nistru az előzetes híreket igazolva valóban kemény csapat, ám közel sem verhetetlen. A találkozó első harmadában faragták egymást rendesen a futballisták, a feszültség legalább annyira tapintható volt, mint ebben a politikailag nem éppen kiegyensúlyozott, gazdaságilag elmaradott országban.
Viszonylag hamar kirajzolódott az is, hogy a hazai együttes legerősebb csapatrésze egyértelműen a védelme, ott is a két afrikai belső hátvéd. A kameruni Mecang Habib és a guineai Mamady Sangare nem csak termetre emelkedett ki a mezőnyből. Azt, hogy a Nistru védelme biztos lábakon áll, a sajtópáholyban helyet foglaló moldovai újságírók is megerősítették: a jelenleg zajló bajnokságban a Nistru kapott góljainak száma alig haladja meg az egyes átlagot mérkőzésenként.
Az első fél óra mindenesetre helyzetek nélkül telt el, egy-egy kósza lövésen és beadáson kívül nem sok mindennel rukkoltak elő a csapatok, az első igazán veszélyes hazai támadás aztán mégis góllal zárult. A Honvéd nem sürgette a tempót, megpróbált türelmesen játszani, a középpályán Bárányos Zsolt megbecsülte a labdákat, a bal oldalon pedig Ivancsics Gellért próbált meg többször is a védők mögé kerülni, igazi gólhelyzetig azonban nem jutott el a kispesti együttes.
Amilyen álmosan kezdte a Honvéd a találkozót, olyan jól indult a második félidő: a kispesti játékosok egy fokozattal feljebb kapcsoltak, Abraham gyors gólja pedig szemmel láthatóan megnyugtatta Supka Attila együttesét. A mérkőzést ezen periódusában a Honvéd irányította a játékot, a Nistru védői pedig elkezdtek kapkodni, a saját térfelük közepétől sorozatban ívelgették előre a labdákat az elöl álló csatárok irányába, ezeket viszont jól fejelgette el a piros-feketék védelme.
Ekkor már a csaknem ötvenfős kispesti tábortól volt hangos a Zimbru-stadion, a helyiek csöndben szemlélték a Nistru szenvedését, s volt olyan vehemens néző is, aki úgy vágta a mellette ülő asszony fejéhez a vizes üveget, hogy az hirtelenjében nem tudta, hogy felpattanjon és hazamenjen, vagy szép csendben maradjon a helyén.
A lényeg viszont, hogy a Honvéd továbbra is támadásban maradt, és ha egy kicsivel több szerencséje van, akkor Bárányos Zsolt révén a győzelmet is megszerezhette volna.
De ne legyünk telhetetlenek, a döntetlen hűen tükrözte a játék képét, hiszen az első félidőben a Nistru Otaci, a másodikban pedig a Honvéd játszott jobban.
Ha a mérkőzés előtt ötvenöt százalékot adtunk a Honvéd továbbjutására, akkor a csütörtöki találkozót követően egyértelműen nőtt Supka Attila együttesének sansza, és a látottak alapján azt mondhatjuk, a párharc esélyese mostantól a Honvéd, és óriási csalódás lenne, ha a visszavágót követően nem a kispesti együttese jutna az UEFA-kupa második fordulójába…
