Az FC Sionhoz került a védő

Belgium után Svájcba szerződött Vanczák Vilmos, az Újpest 22-szeres válogatott védője – el nem hanyagolható különbség, hogy amíg a bekk a legutóbbi szezonban kölcsönben futballozott a belga Sint-Truidenben, az FC Sion kivásárolta az élő szerződéséből. Az UEFA-kupa-induló svájci bronzérmes négy évre szerződtette a bal oldali hátvédet. „A múlt csütörtökön pörögtek fel az események, azaz ahhoz képest, hogy Vilmosnak élő szerződése volt Újpesten, gyorsan egyezségre jutottak a felek – mondta a játékos menedzsere, Filipovics Vladan. – Megkönnyítette a döntést, hogy a DVD-n kiküldött anyagok eleve elnyerték a Sion vezetőinek tetszését.” Mindamellett Vincze Ottó véleménye is számított. A napokban a Ferencvárosnál edző középpályás 1990 és 1994 között, valamint 1996 őszén a Sion játékosa volt, és a svájci klub elnöke, Christian Constantin – a döntés meghozatala előtt – a magyar irányítóval is konzultált. „A jelek szerint Vincze Ottó elismerően nyilatkozott rólam... – mondta Vanczák Vilmos. – Komolyra fordítva a szót, valóban köszönettel tartozom neki. Mivel a Sion a hét végén már bajnoki mérkőzést játszik, itt maradok. A svájci labdarúgást inkább a válogatotton keresztül ismerem, de bízom benne, hogy a bajnokság színvonala meghaladja a belgáét. Újabb lépcsőfokként fogom fel a mostani váltást. Ha megfelelően teljesítek, két év múlva már másik országban szerepelhetek, ide ugyanis rendszeresen érkeznek a német, olasz és francia csapatok megfigyelői. A négyéves szerződés nem az én ötletem volt, de mivel a svájciaknak fizetniük kellett értem, nem akartak rövidebb távban gondolkodni. Az edző bal oldali védőként számít rám, de azt még nem döntötte el, hogy a vonal mellett kell-e játszanom vagy beljebb. Először franciául kell rendesen megtanulnom, mert – bár menet közben ragadt rám némi nyelvtudás – Belgiumban angolul kommunikáltam.” A bajnoki címeket tekintve az 1909-ben alapított FC Sion a futottak még kategóriát képviseli (a klub mindössze kétszer, 1992-ben és 1997-ben szerzett aranyérmet az első osztályban), ám a Svájci Kupát illetően „nagyhatalom”: a piros-fehérek tízszer hódították el a trófeát. A hangsúly nem a mennyiségen, hanem a minőségen van: a Sion a finálék terén eddig ugyanis hibátlan.