A londoni olimpiára készülő britekhez mérni magunkat talán nem szerencsés. Azon az alapon bizonyosan nem, hogy bezzeg nekik mennyi jut. A két nemzetgazdaság nem összevethető, nagysága, szerkezete, mechanizmusa rendkívüli mértékben eltér. De amikor két versenyző összeméri a tudását, a nemzetgazdaság kevessé számít. Egyenlő pályák, súlycsoportok, eszközök – elvben egyenlő esélyek. Persze ma, amikor mindennél fontosabb, hogy egy-egy olimpikon a lehető legjobb körülmények között készüljön fel arra a versenyre, meccsre, amelyen minden eldől, egyáltalán nem mindegy, ki, melyik ország melegítőjében vonul ki a helyszínre. A lehetséges olimpiarendezés igézetében egyre többször kerül elő: fontos lenne, hogy ne csupán az infrastruktúrára koncentráljunk, hanem arra is, hogy ütőképes csapatunk legyen. A britek azon vannak, hogy nekik legyen: 2009 és 2012 között 600 millió fonttal gazdálkodhat a Brit Olimpiai Bizottság a központi költségvetés jóvoltából – ez 228 milliárd forint. Egy évre 57 milliárd jut olimpiai felkészülésre, nálunk a kvalifikációs esztendőben 1.7 milliárd. Ami kevesebb, mint amennyit hat edzőnek készülnek fizetni a brit úszóválogatott felkészítéséért. Hat ember négyéves fizetése – kontra komplett magyar olimpiai felkészülés. Ezt a különbséget kell ellensúlyozni tehetséggel. Kérdés, meddig lehet.
