Miközben a profi futballisták legtöbbje még gumimatracot fúj, és valamelyik tenger mellett sütteti a hasát, addig a Magyar Kupa-győztes Bp. Honvéd már meccset játszott. A sietség oka érthető, hiszen a kispestiek újra kiléphettek a nemzetközi porondra, és július 19-én már tétmeccs vár rájuk az UEFAkupában. Örömhír, hogy a piros-feketék a felújított, kicsinosított Bozsik-stadionban léphetnek pályára, rendezési gondok csak a csoportkörben adódhatnak: az európai szövetség rendelkezése értelmében ugyanis nagyobb befogadóképességű arénába kell vinni az éppen aktuális mecscset.
Jó lenne már ott tartani...
A kispesti alakulat mindenesetre kemény ellenfelekkel hangol a bajnokságra, és kezdésként a szlovák bajnokság hetedik helyén végző Banská Bystricát fogadta. Jöttek is a rekkenő hőségben a szalmakalapot, vizes borogatást viselő drukkerek, hogy aztán az igazi hideg zuhany a kapuban fogadja őket – a szokással ellentétben immár ezerforintos belépőt kellett kifizetniük, hacsak nem akartak a kerítésen túlról kukucskálni. Miután a Honvéd profi futballvállalkozás lett, a tulajdonos, George F. Hemingway kicsinosította a pályát, a lelátót, nem csoda, hogy a hajdani ingyen mecscseknek is vége. De másképpen is megközelíthetjük a kérdést: a magyar futball egyelőre ott tart, örülni kell, ha néhány százan kiballagnak az edzőmeccsre, és lehet, nem pénzt kellene tőlük kérni, hanem egyenként megköszönni nekik, hogy kitartanak a sportág mellett.
No, de ez legyen a kispestiek ügye, több mint kétszázan így is felültek a lelátó árnyékosabb oldalára, hogy megállapíthassák, a Honvédból több játékos hiányzik sérülés miatt. A pályán mindenesetre nem látszott, hogy a hőséggel is meg kell küzdeniük a futballistáknak, a kispesti labdarúgók közül néhányan már most elevennek tűntek: Dobos Attila néhány szép csele, pontos passza, Debreceni András magabiztos védőjátéka, Ivancsics Gellért Pintér Sándor-szerű futómennyisége már most tapsra ragadtatta a lelkes kispesti drukkereket. Többet birtokolta a labdát a magyar csapat, ám a besztercebányai gárda igyekezett egyenrangú ellenfél lenni, és olykor Tóth Ivánnak is vetődnie kellett a legjobb magyar gyepszőnyegen. Mondta is egy Tichy Lajos góljain felnőtt úr: alakul ez, megint lehet erős csapata Kispestnek, csak hát jó lenne egy Kozma Mihályt, Weimper Istvánt vagy Esterházy Mártont idéző veszélyes gólvágó.
Hogy kiket igazol a Honvéd, egyelőre kérdéses, mint ahogyan az is, visszatér-e nevelőegyesületéhez a Győrből eltanácsolt Mátyus János. Ami biztos, az Újpestről szerződtetett Tóth Balázs, valamint a Ciprusról hazatérő Vincze Gábor már Honvéd-szerelésben rúgja a labdát.
S ha már itt tartunk...
Néhány kispesti drukker hangos pocskondiázással fogadta (az öt évvel ezelőtti Sopron–Honvéd meccs után kirobbant verekedés miatt...) Vincze Gábort, s bizony furcsa volt hallani, hogy a debütáló labdarúgót saját hívei kezdik ki.
Hallva a bekiabálásokat, érzékelve a feszültséget, a Honvéd tulajdonosa, George F. Hemingway azonnal intézkedett: rögtön kivezettette a hangoskodót. Rend a lelke mindennek. Vincze Gábor a találkozó után a következőt mondta az affér kapcsán: „Természetesen
én sem felejtettem el az öt évvel ezelőtti incidenst, verekedést, de én akkor is bocsánatot kértem attól a Honvéd-szurkolótól, akit megütöttem, és most ugyanezt megteszem. Szívesen jöttem a Honvédhoz, szeretnék a pályán bizonyítani a drukkereknek. Engem nem zavarnak a bekiabálások, de bízom benne, hogy hamarosan buzdítást hallok, amiért mindent megteszek...”
Az epizódtól függetlenül jó hangulatban ért véget a meccs, a Honvéd-drukkerek tapssal jutalmazták kedvenceiket, akik a Diego buktatásáért megítélt büntetőrúgásból szerzett góllal győzték le szlovák ellenfelüket.
Szombaton 11 órakor jön az újabb akadály, a két évvel ezelőtt még a Bajnokok Ligájában vitézkedő szlovák Artmediát.