Az idén a szokásoshoz képest korábban kerül sor az északamerikai futamokra, a szezon hatodik és hetedik viadalát rendezik meg a tengerentúlon. A kanadai és az amerikai verseny után még tíz futam lesz hátra a vb-ből, mégis sokan azt mondják, hogy a következő két állomás kulcsfontosságú a végkimenetelt illetően.
A jelenlegi állást kiindulási alapul véve egyik pilóta sem tud akkora előnyt szerezni, hogy a hátralévő tíz futam előtt az behozhatatlannak tűnjön. Inkább arról van szó, hogy a Formula–1 csapatsportág, és a győzelem érdekében előbb-utóbb a Ferrarinak és a McLarennek is előtérbe kell helyeznie a vb-címért folyó hadjáratot. Mert bár a szurkolók annak örülnének a legjobban, ha az idény végéig tartana Fernando Alonso, Lewis Hamilton, Felipe Massa és Kimi Räikkönen négyes csatája, annak a sansza, hogy a szezon végéig mind a négyen esélyesek maradnak a trófea elnyerésére, elhanyagolható. A jelen állás szerint a Ferrari van nagyobb nyomás alatt, hiszen pilótái a McLaren párosa mögött állnak a vb-pontversenyben.
Jean Todt csapatvezető számára nem idegen, hogy csapatát az egyik pilóta mögé állítsa, és a másik versenyzője rovására extrapontokhoz juttassa a vb-menőjét. Ez természetes, hiszen a Ferrari egy csapat, amely egyazon célért küzd. Mindezt el is fogadja a közvélemény mindaddig, amíg nem túl átlátszó és igazságtalan ennek a megoldása, mint ahogy 2001-ben és 2002-ben az Osztrák Nagydíjon is láthattuk. Rubens Barrichello az első helyét engedte át az utolsó métereken Michael Schumachernek.
Az idén már nincs lehetőségük a csapatoknak ilyen megoldásra, a zeltwegi eset után ugyanis betiltották azokat a csapatutasításokat, amelyek a két versenyző közötti sorrendet befolyásolják. Monacóban a McLaren ellen azért indult eljárás, mert Ron Dennis csapatvezető elárulta, hogy nem engedte pozícióért csatázni Alonsót és Hamiltont. Dennis arra gondolt, hogy a kettős győzelemért járó, biztos 18 pont birtokában ne vállaljanak felesleges kockázatot, de ezt félreértették, és sokak úgy értelmezték: előre eldöntötték, hogy Alonsóé lesz a diadal. A botrány gerjesztésében Hamilton is szerepet vállalt, amikor első felindulásában azt mondta, hogy azért lett második, mert ő a kettes számú pilóta a McLarennél.
Persze erről egyelőre még szó sincs, a két versenyző holtversenyben áll a tabella élén, Alonso nyert már két versenyt, Hamilton pedig zsinórban szállítja a második helyezéseket. A McLarennél annak örülnének a legjobban, ha Kanadában és Indianapolisban is kettős győzelmet aratnának, és tovább növelnék a Ferrarival szembeni előnyüket. Ezzel együtt annak az esélye is csökkenne, hogy a wokingiak az egyik pilótájukat alárendelik a másiknak.
Ám ha a Ferrarinál Räikkönen a következő két viadal egyikén ismét kiesne, miközben Massa nyer, a Scuderia pilótái között húsz pont körülire nőhet a különbség. Ez pedig már elég indok arra, hogy Todt a brazilt vbesélyesnek nyilvánítsa. Ha Räikkönen lemarad, talán maga is elfogadja, hogy a csapat érdekei a legfontosabbak, és a szebb jövő reményében segíteni fog Massának.
Ha eljön ez a pillanat, hirtelen a McLaren is döntéskényszerbe kerül, hiszen nem csinálhat bohócot magából úgy, hogy két versenyzője egymás elől nyeri el az értékes pontokat, miközben a Ferrarinál mindent Massa visz. Úgy járna, mint a Williams 1986ban, amikor Nigel Mansell és Nelson Piquet addig csatázott a trófeáért, amíg az végül az utolsó futamon a mclarenes Alain Prosté lett. Az az eset annyira tanulságos volt, hogy azóta sem engedték meg két pilótának, hogy az utolsó futamig csatázzanak egymás ellen úgy, hogy közben mások is esélyesek a vb-címre. Inkább az vált általánossá, hogy mindegyik élcsapatnak volt egy vezérpilótája, aki a vb-címért csatázott a másik istálló kiválasztottjával. Láttunk persze csapaton belüli csatákat az elsőségért a McLarentől is a nyolcvanas évek végén, de akkor a többiek tényleg sehol sem voltak, és Dennis az idén is abban reménykedik, hogy lerázzák a Ferrarit, majd pedig jöhet a Prost–Ayrton Senna csatához hasonló Alonso–Hamilton ütközet. Ám nem valószínű, hogy a Ferrarinak lesz még egy versenye, amelyen olyan kiábrándító teljesítményt nyújt, mint Monte-Carlóban, azaz a Scuderia végig partiban lesz a McLarennel. Ez pedig azt jelenti, hogy előbb-utóbb az idei világbajnokság is kétesélyessé alakul.