Érmes a Dunaferr

Több szempontból is érdekes volt a Dunaferr–Cornexi bronzmérkőzés, amelyen az újvárosiaknak már a döntetlen is elegendő lett volna a harmadik hely megszerzéséhez. Utoljára ült a Dunaferr kispadján Kovács Péter, akivel annak ellenére bontott szerződést a klub, hogy hároméves megállapodásukból csak egy telt le. A szakember utódja szinte biztosan Imre Vilmos lesz, aki a Dunaferr férficsapatának trénere volt. A Cornexinek azért volt fontos a csata, mert története során először szerezhetett volna bronzérmet. Ebben az évadban az alapszakaszban a Cornexi nyert Újvárosban, és ezzel került be a rájátszás felsőházába, ám a négy között kikapott otthon a Dunaferrtől. A csapat remekül kezdett, vezetett is 2–1-re, de csak a félidő derekáig (10–10) tudta tartani magát. Ekkor Kovács Péter edző beküldte a kapuba Paula Ungureant, aki megbabonázta a fehérvári átlövőket, valamint a gyors lerohanásokban jeleskedő szélsőket. A hazaiaknál Mörtel Renáta lőtte át legpontosabban a Cornexi védőfalát, Lovász Zsuzsát és Vincze Melindát is csak ritkán tudták megállítani a fehérváriak. A kimaradó hétméteresek miatt mindkét edző idegeskedett, ám nyugtalanságra inkább Vura Józsefnek volt oka, mert a Cornexi játékosai a második félidőben már képtelenek voltak lépést tartani a ragyogóan felkészített újvárosiakkal, akik gyorsan, szellemesen, látványosan kézilabdáztak. A végjátékban a hazaiak örömjátékkal szórakoztatták a közönséget, amely már éltette Kovács Péter bronzérmes csapatát.