Nem készül bosszúra

2006. november 8.: a Győr– MTK (1–3) Magyar Kupa-nyolcaddöntő első mérkőzése nem tartott sokáig a győri hátvéd, Mátyus János számára. Alig tíz perc telt el a mérkőzésből, amikor a hazaiak 34-szeres válogatott védője Bori Gábor belépője nyomán a földön maradt: térdszalagszakadást, porcleválást állapítottak meg nála az orvosok, meg kellett operálni. A futballista akkoriban elmondta, bizony nagyon haragszik az MTK játékosára…

„Tüske? Persze, van bennem azóta is – elevenítette fel a történteket Mátyus János. – Alattomos szabálytalanság volt, ez a véleményem azóta is: elrúgtam a labdát, ő rátartott a lábamra, és elvitte a térdemet. De nem készülök semmiféle bosszúra, nyugodtan írja le, nincs félnivalója senkinek az MTK oldaláról. Az biztos, hogy akárcsak eddig és ahogy ezután is, kőkeményen, önmagamat nem kímélve megyek bele a párharcokba, de az biztos, szándékosan sohasem okozok sérülést senkinek! Főleg úgy, hogy a kiesés ellen harcolunk…”

No igen: ha a Pécs legyőzi a Kaposvárt, a zöld-fehérek kieső helyre csúsztak volna vissza, de így sem lélegezhetnek fel, viszont ha megverik az MTK-t, már biztosan megmenekülnek az NB II-től, hiszen több győzelmük lesz, mint a PMFCnek.

„Játszottam már ilyen tétért: kétezer-egy tavaszán a német Energie Cottbus színeiben úgy utaztunk Münchenbe, az 1860hoz, hogy ha nem nyerünk, és a mögöttünk álló Unterhaching győz, kiesünk – mondta a védő.

– Emlékszem, milyen nyomasztó napokat éltünk át a mérkőzés előtti héten, a tekinteteken lehetett látni, milyen nagy rajtunk a nyomás. Minden szónak, minden mozdulatnak, minden passznak és főképp minden hibának óriási jelentősége volt, ahogyan most Győrött is ugyanez a helyzet. Riválisunk akkor azonnal kétgólos előnyre tett szert, szóval nagyon úgy tűnt, bajban leszünk, de szerencsére győzni tudtunk, és mi maradtunk bent.”

Kérdés, az ilyesfajta tapasztalat mennyiben segítheti a most is presszió alatt lévő fiatal győri játékosokat.

ndom,amit tudok, mesélek arról, amit átéltem, de valójában azt gondolom, ezt a terhet mindenkinek magának kell feldolgoznia. Hiába mondom öt perccel a kezdés előtt valakinek, hogy ne izguljon, ha egyszer remeg, más nem segíthet. Mindenkinek magát kell felpörgetnie! És itt, ellentétben a közvélekedéssel, nem számít, ki fiatal, ki öreg. Emlékszem, szegény Simon Tibor mondta mindig nekünk, hogy ha valaki nyerő típus, húszévesen is elviseli a terhet, aki nem, az harmincon felül is leblokkolhat nyomás alatt. Sajnos az a baj, hogy a magyar futballisták általában lebénulnak, ha nagy tétért kell futballozniuk. Mindenesetre úgy érzem, kedd este meghosszabbítjuk élvonalbeli tagságunkat!