Bizony, így az ausztrál ősz elején beköszöntött a forró nyár (35 fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála), ám ettől függetlenül is már harmadfokú vízkorlátozás volt érvényben a városban. A medence persze tele van vízzel, amely nem csak a nagy melegtől forrt, hanem az enyhén szólva harcosra sikeredett szerb-olasz találkozótól is. Noha még csak csoportmeccset játszottak, nagy számú szerb szurkolótábor biztatta Alekszandar Sapicsékat, a késő esti ausztrál-horváton pedig ha lehet, még ennél is több horvát harsogta tele az uszodát.
Én ha akartam sem tudtam volna üvölteni a magyar-kanadai derbin: nemcsak azért, mert fényévnyi a távolság a két együttes között, hanem azért sem, mert kénytelen voltam belekóstolni az ausztrál fogorvosi szolgáltatásba. A fogamat ugyanis nem érdekelte, hogy éppen Melbourne-ben tartózkodom, így aztán a tervezettnél kevesebb jut másra – mondjuk kisebb aboriginal bumerángot viszek haza, mint amekkorát terveztem. A szolgáltatás díjáról nem beszélnék…
Mindenesetre magas szintű ellátást kaptam, de a fogorvosi székben üldögélni Ausztráliában sem olyan, mint nyugágyban ringatózni. A beavatkozás előtt egy űrlapot kellett kitölteni, amelynek legmeglepőbb kérdése az volt: szeretne-e fehér fogakat.
Én megelégedtem azzal, hogy egyszerűen gyógyultan távozzam.
Legfrissebb hírek
