Csak Brabhamnek sikerült

Napok óta foglalkoztatja a nemzetközi sajtót, hogy Michael Schumacher mikor válik a Ferrari csapatfőnökévé. Várható volt, hogy a témához lassan kívülálló hírességek is hozzászólnak, elsőként Hans-Joachim Stuck, a németek hetvenes évekbeli F1-es pilótája mondta el a véleményét.

„Nevetségesnek tartom, hogy már ez a téma – mondta Stuck. – Michael azért akasztotta szögre overallját, mert többet akar családjával lenni. Ám a csapatfőnököknek még zsúfoltabb a programjuk. Őrült lenne, ha ezt akarná. A Ferrari vezetői részéről sem lenne bölcs döntés, ha a régóta építgetett vezetői gárdát Schumi kedvéért azonnal szétbombáznák. A jó főnökök nem pottyannak le az égből, és a jó pilótákból sem lesz biztosan jó csapatfőnökök.”
Stuck, aki 1974-től 1979-ig tartó pályafutása során kétszer állt dobogóra, hozzátette: nem tudja elképzelni, hogy Schumacher a csapatvezetők értekezletén órákon át a szabálymódosításokról vagy szabályértelmezésekről vitatkozzon a tapasztalt főnökökkel, mint például Ron Dennis. Stuck, aki a német Premiere csatorna szakkomentátoraként rendszeres látogatója a Formula–1-es futamoknak, egykori és jelenlegi kollégája, Niki Lauda példáját is felhozhatta volna.

A háromszoros világbajnok osztrák pilóta a kilencvenes évek elején, a Ferrari történetének egyik legeredménytelenebb időszakában volt tanácsadó a Scuderiánál, de őszinte kritikái nem használtak a gárda önbizalmának. Néhány éve a Jaguar F1-es projektjének felügyeletével bízták meg, és miután a 2001-es idény közepén kifúrta a csapatból Bobby Rahal csapatfőnököt, ő maga ült az irányítói székbe. Az eredmények azonban vele sem jöttek, így 2002 végén távoznia kellett.

Nemcsak Lauda vallott kudarcot csapatvezetőként az egykori világbajnokok közül. Az eddigi 28 világbajnok közül hét mondhatta el magáról, hogy F1-es csapatot irányított, de csak Jack Brabham ért el kirobbanó sikereket. Az ausztrál versenyző 1966-ban saját csapata autójával nyerte meg harmadik világbajnoki címét, és bár 1970-es visszavonulása után elhagyta az istállót, az 1992-ig Brabham néven futott, és további vb-címeket nyert meg.
A hatvanas és hetvenes években sokkal könnyebb volt istállót alapítani, mint manapság, akkoriban nem kellett annyira sok pénz hozzá. Sokan belevágtak saját üzletükbe, de valami miatt Brabhamen kívül senkinek sem sikerült az áttörés.

Graham Hill 1975-ben repülőgép-balesetet szenvedett, és miután főtervezője, Andy Smallman és pilótája, Tony Brise is az áldozatok között volt, a csapat története is véget ért. John Surtees istállója kilenc évadon át működött, de két dobogós helynél többre nem futotta.

Emerson Fittipaldi Jacques Villeneuve-höz hasonlóan kudarcra ítélt vállalkozásra áldozta legszebb éveit. Ám miután testvére, Wilson autói túl gyengének bizonyultak, belefáradt a reménytelen próbálkozásokba, és visszavonult. Két évig csapatfőnökként tevékenykedett, de nem tudta megmenteni az istállót a csődtől.
Jackie Stewart fiával és a Ford támogatásával alapított istállót, de miután Paul rákos lett, eladta a gárdát a Fordnak, amely 2000-ben Jaguarrá nevezte át (meg kell jegyezni: Brabham mellett csak Stewart örülhetett futamgyőzelemnek istállófőnökként). Azóta az amerikai vállalat is túladott rajta, és már Red Bullként fut. Alain Prost a Ligier-istállót vásárolta meg 1997-ben, de nem sokáig bírta anyagiakkal.

Jelenleg Gerhard Berger és a Szuzuki Aguri képviseli az expilótákat a csapatelöljárók között, az osztrák 50 százalékban tulajdonosa a Toro Rossónak, míg a japán saját istállóját működteti (a kétszeres CART-bajnok Gil de Ferran a Honda sportigazgatója). Jean Alesi neve egy esetleges McLaren B-csapattal összefüggésben vetődött fel, de már elhalt az elképzelés.