Lengyelt vertek, tornát nyertek

Pat Cortina szövetségi kapitány leginkább azért volt dühös csapata szombati, Litvánia elleni 2–1-es veresége után a lengyelországi Eurochallenge-tornán, mert az első huszonöt percben a magyar válogatott tökéletesen megvalósította a megbeszélt taktikát, ám utána öszszeszedett jó néhány felesleges kiállítást, ami meg is törte a lendületét. A legerősebb ellenfél, a házigazda ellen így a fegyelmezett játék volt az első számú kapitányi utasítás: emellett agresszív, harcos hokit, és teljes erőbedobást kért a szak-vezető, mondván, így lehet esélyünk megszorítani a lengyeleket.

Megszorítani? Mi az, hogy! A kétezer hazai néző szóhoz is alig jutott az első harmadban, az övéik ugyanis talán két-két percig voltak fölényben a játékrész elején és végén, közben azonban a magyarok akarata érvényesült. Szorosan követték emberüket, keményen harcoltak a korongért, Szuper Levente pedig szinte harmadik hátvédet játszva számos alkalommal segítette ki a bekkeket, így a lengyeleknek egy megpattanó lövést leszámítva lehetőségük sem volt. Igen, a horvátokat 9–2-re lelépő lengyeleknek, a litvánok elleni meccset hamar eldöntő lengyeleknek, a Mariusz Czerkawski személyében egy NHL-játékossal felálló házigazdáknak!
Eközben támadásban sem tétlenkedtek a mieink. A lábára egy tízcentis vágást összeszedő, de tovább játszó Majoross Gergely, a megszállott módjára fel-alá száguldó Holéczy Roger és a sokat korcsolyázó Azari Zsolt ugyan kihagyta a maga óriási lehetőségét (húsz perc alatt három ziccerünk volt, már ez önmagában is szép!), viszont Jánosi Csaba a jobb bedobókör aljáról bevágott egy korongot, az előző két meccsen gyengébb, a litvánok ellen a végére le is ültetett Lencsés Tamás kék vonalas kapásgólja pedig megkoronázta a részsikert.

A második harmadra más felfogásban jöttek ki a házigazdák, kemény, ütközős hokijuk azonban csak részben volt eredményes: fölénybe kerültek, de a nagy helyzetekhez emberelőnyhöz is kellett jutniuk. Ezúttal azonban a mieinket nem rendítették meg a kiállítások, Szuper pedig parádézott, amikor kellett, és nemcsak hogy nem kaptunk gólt, de a második szünet előtt Hoffmann Attila még növelte is az előnyt.

Az utolsó játékrészben a lengyelek mindent elkövettek a szépítésért, alig volt nálunk a korong, de Szuper és a védelem állta a sarat a lefújásig. Kovács Csaba üres kapus góllal 4–0-ra alakította végül az eredményt.

Küzdeni akarásból, fegyelmezettségből és érett, taktikus játékból jelesre vizsgázott a magyar csapat, és a körbeverések után megérdemelten nyerte meg a tornát. Tekintetbe véve, hogy a legjobbakat ezúttal juniorok helyettesítették, kijelenthetjük: erre a sikerre lehet építeni a jövőben.

MESTERMÉRLEG
A mérkőzés elején hamar kaptunk két gólt, ami végül döntőnek bizonyult. Utána agresszívebben játszottunk, de kimaradtak a lehetőségeink, miután a magyar kapus remekül védett. Az ellenfél taktikáját is meg kell dicsérnem. (Rudolf Rohaczek, a lengyelek szövetségi kapitánya)

Természetesen elsősorban nem az eredménnyel foglalkoztunk, és ezzel a saját dolgunkat is megkönnyítettük. Az volt a célunk, hogy a szombati gyengébb szereplés után javuljunk, és nagyon örülök, hogy ez sikerült. (Pat Cortina, a magyarok szövetségi kapitánya)