„Elfogadom a helyzetem”

Amikor egy évvel ezelőtt a soproniak többségi tulajdonosa, Vízer László Máriusz kivásárolta a dán FC Köbenhavn kötelékéből Rabóczki Balázst, joggal remélte, a kapus szerződtetésével jelentősen megerősítette a csapatát. S nem is kellett csalatkoznia az üzletembernek: Rabóczki Balázs a 2005–2006-os bajnokság tavaszi idényében, valamint a 2006–2007-es versengés első tizenhét fordulójában is remekül teljesített – az NS osztályzatai alapján az ősszel a hatodik helyen végzett a játékosok rangsorában –, az már más kérdés, hogy a Sopron produkcióját ebben az időszakban jóindulattal sem lehetett hasonlóan minősíteni… A csapat 20 ponttal a 11. helyen zárta az őszt, s védekezéséről sokat elárul, hogy csak a REAC kapott nála több gólt. Így túlzott meglepetést nem jelentett Rabóczki Balázs január 8-án tett bejelentése, hogy távozni szeretne Sopronból. Vízer László Máriusz válasza minderre az volt, nincs akadálya az átigazolásnak, a vásárló klubnak azonban éppen annyit kell fizetni a kapus játékjogáért, amennyit ő fizetett egy esztendeje az FC Köbenhavnak.

Az összeg 150 ezer euró (mintegy 37.8 millió forint), és valljuk meg, ennyi egy Rabóczki Balázs szintű kapusért nem sok. Csakhogy az is igaz, a magyar klubok nem dúskálnak az anyagiakban, és ha szánnak is ekkora összeget átigazolásra, akkor elsősorban támadó megszerzésében gondolkodnak…

– A csapat Belekben készült, ön Sopronban edzett. Mindez azt jelenti, hogy nem másította meg a távozási szándékát?
– Amit januárban felvállaltam, azt most is tartom – mondta Rabóczki Balázs. – Továbbra is szeretnék távozni, azaz munkahelyet akarok változtatni. Nem hiszem, hogy a Sopronnak egy boldogtalan kapusra lenne szüksége, márpedig én nem érzem jól magam a csapatnál.

– Ezekben a napokban ki segíti abban, hogy szinten tartsa magát?
– Egyéni edzéseket tartok, valamint a csapat volt kapustrénere, Markó Zsolt is segít a felkészülésben. Tudom, ez nem ugyanaz, mintha egy csapattal gyakorolnék, de a szükséges fizikai terhelést megkapom.

– Mi változik azután, hogy a Sopron visszatér a törökországi edzőtáborból? Újra bekapcsolódik a felkészülésbe?
– A csapat vasárnap érkezik viszsza Magyarországra, és mert szerződésem van, természetesen bekapcsolódom a munkába. Azt a hibát nem követem el, hogy egyoldalúan felrúgom a szerződésem.

– Lassan a naptárat is figyelnie kell, ugyanis február huszadikán lejár az átigazolási időszak. Mi van akkor, ha a jelzett időpontig nem sikerül elszerződnie?
– Kilencvenkilenc százalék, hogy így lesz. Igaz ugyan, hogy a napokban egy magyar klub nagyon előnyös ajánlatot tett Vízer László Máriusznak, azonban ő azt visszautasította.

– A Zalaegerszeg volt az ajánlattevő?
– Erre a felvetésre nem szeretnék válaszolni…

– Azt nem lehet egyszerű feldolgoznia, hogy miközben Takács Tamás és William Amamoo küzd az egyes mezért, önnek legfeljebb az edzéseken jut szerelés…
– Elfogadom a helyzetem, lelkileg nem jelent problémát. Amikor bejelentettem a távozási szándékomat, tisztában voltam azzal, hogy ez a lehetőség is bekövetkezhet. De nyugodt vagyok a jövőmet illetően. Bárhol is futballoztam eddig, két dologgal nem volt probléma: a meccseken nyújtott teljesítményemmel, valamint az edzéseken mutatott alázatommal… Úgy hiszem, az általam tisztelt soproni szurkolók is tudják, nem én vagyok hibás a kialakult helyzetért.

– Az előzmények azt mutatják, Várhidi Péter szövetségi kapitány harmadik számú kapusként számol önnel a válogatottnál. A lelátóról aligha tud javítani a pozícióján…
– Megtisztelő volt számomra, hogy Várhidi Péter felhívott a ciprusi torna előtt. A kapitány elmondta, ismeri a helyzetemet, és az elmúlt évek teljesítménye alapján számol velem, ha a másik két jelöltje közül valakivel probléma adódik.

– Megítélése szerint tavaszszal ott áll majd valamelyik élvonalbeli csapat kapujában?
– Néhány nap még hátra van az átigazolási időszakból, így reménykedem. Keményen dolgozom azért, hogy a formámmal ne legyen probléma, azonban tudom: soproni alkalmazott vagyok, a tulajdonos döntésén múlik a sorsom. Éppen ezért a válaszom a kérdésére: nem valószínű…