Gyengén támadott, így kiesett a Pécs

Amennyire irigylésre méltónak számít egy Karib-tengeri utazás az esztendő ezen szakaszában, olyannyira kevesen vágyakoznak a zord moszkvai télbe. Brnóban ezen az enyhe tavaszias februári napon mégis sok szó esett arról, milyen jó is lenne megnézni a hónap végén, vajon – Charlie után szabadon – „Moszkvában milyen a tél?”. A sorozatban a szezonban eddig legjobban teljesítő csapata, a Szpartak Moszkva várt ugyanis arra, hogy megtudja, mely csapat lesz az ellenfele a Final Fourba kerülésért. Erre a kérdésre a válasz a brnói Roznicka-csarnokban dőlt el.

A nyolcaddöntő legutolsó, még nyitott párviadalában a címvédő Gambrinus Brno otthonában kellett volna kivívnia a magyar bajnokcsapatnak az „orosz télbe” szólító utazás jogát. Látszott némi idegesség a hazai játékosok arcán, midőn kijöttek a terembe, s a kissé halvány ábrázatokba nyilván belejátszott, hogy ahhoz a palánkhoz mentek melegíteni, amely mögött jó kétszáz fekete-fehérbe öltözött szurkoló hangorkánja várta őket, s még inkább kedvenceit, a MiZo Pécs kosarashölgyeit. A rendezők kiosztottak minden hazai szimpatizánsnak egy kereplőt a belépéskor, de a pécsi drukkerek hangorkánja túlharsogta a kétezer kereplő éktelen zajongását.

Nem csupán a hazai játékosok tűntek idegesnek, a támadóidőt mérő óra is izgatott lehetett, mert nem indult el kellő időben, így a mérkőzés sem tehette ezt. Amikor mégis, akkor csak az a 24 másodpercet számláló óra indult el, amelyik a fölött a kosár fölött volt, amelyikre a mieink támadhattak az első félidőben. Támadtak is. Megkomponáltan, tetszetősen. A befejezéseket azonban egyedül Vickie Johnson vállalta jó százalékkal, az amerikai hátvéd 11 egységet gyűjtött tíz perc alatt. Ez pontosan a felét jelentette a pécsi ponttermésnek, így hárompontos előnnyel készülődhettek Rátgéber László tanítványai a folytatásra.

Amely úgy kezdődött, ahogy egy hete a harmadik negyed. A csehek keményítettek védekezésükön, a játékvezetők ezt engedték. Ennek az lett a következménye, hogy Béres Tímeának le kellett jönnie a pályáról, s elkékültek a fekete-fehérre festett arcok a csarnokban, hiszen a centernek annyi baja volt a térdével…
Szerencsére visszajöhetett a MiZo kulcsembere, ám a hazaiak 20–4-es rohanást mutattak be a meccs ezen szakaszában. Nem mentek be a magyar lehetőségek, a lepattanók pedig Petra Kulichová kezébe estek vissza. Iványi Dalma fújt riadót a triplavonalon kívülről, majd Johnson és Béres is betalált. Védekezésben kevesebb hiba akadt, mint a múlt kedden, az első félidei 15–8–as lepattanóarány azonban ijesztőnek tűnt.

És az maradt a második félidőben is. Emellett akadt még ijesztő statisztika: a dobószázalékot mutató. A harmadik negyedben a rossz helyzetkihasználás, és egy-két hazaiakra kedvező játékvezetői félrenézés következtében megugrott a Bobrovsky-csapat.
A negyedik szakasz elején Iványi Dalma negyednyitó duplájánál még reménykedtünk, ám az ezt követő pécsi kosárig eltelt csaknem kilenc perc.
Így a Szpartak Moszkva edzője, Natália Hejková nem a magyaroknak, hanem két – ma brnói mezben szereplő – egykori rózsahegyi játékosának, Zuzana Zirkovának és Alena Kovacovának mutathatja meg, milyen is az igazi orosz tél.

MESTERMÉRLEG
Már az első félidőben is jobbak voltunk a magyaroknál, a másodikban pedig felőröltük őket. A Pécsnek csak három jó játékosa van, nekünk hat–hét. Ezért nyertünk. (Jan Bobrovsky, a Brno edzője)

Amíg a harmincharmadik percben másodszor is teljesen át kellett rotálnunk a csapatot, addig jól játszottunk. Utána viszont mindent kihagytunk. (Rátgéber László a Pécs edzője)