Egy álommal szegényebben

Ha nem is volt élet-halál kérdés, nagyon sok múlott a magyar–orosz csatán, a legutóbbi olimpia bronzmérkőzésének viszszavágóján, amelyen azt vártuk legjobbjainktól, hogy valamenynyien teljes odaadással, hatalmas akarattal, önfeláldozóan harcoljanak. Ezzel ugyanis néhány játékosunk adós maradt a horvátok és a spanyolok elleni ütközetben.

A kezdés hasonló volt, mint a spanyolok ellen, vagyis 3–1-re, 5–2-re vezetett, és bátran, okosan játszott csapatunk. Gál Gyula és Nagy László lőtte a gólokat, a szenzációs formában levő Díaz Ivo irányított,. A lábsérülést szenvedő Iváncsik Gergő helyére Vadkerti Attila állt, míg Iváncsik Tamást orrba vágták, de rövid kezelés után leülhetett a kispadra.
Ismét Díaz, valamint a Nagytól pontos bejátszásokat kapó Gál cipelte a zongorát, meg Puljezevicsnek is akadt néhány bravúrja, de háromgólosnál nagyobbra nem nőtt a mieink előnye.

Védekezésben Mocsai Tamás is fogcsikorgatva küzdött, Vadkertinek viszont meggyűlt a baja Gyenyisz Krivoslikovval. Gál helyére védekezésben Herbert Gábor érkezett. Az elhibázott magyar akciók után leindítottak az oroszok, és Puljezevics kiszolgáltatott helyzetbe került. Támadóink 10-12 méterre kiszorítva próbálták meg átjátszani a védőfalat, amely magas, rettentően erős és mozgékony volt, ezért sorozatos hibázásra kényszerítette Császárékat.
A korábbinál agresszívebben, hasznosabban és eredményesebben kézilabdázott Nagy, aki mellett már támadásban is pályán maradt Ilyés. A támadásban elkövetett hibák újra és újra ismétlődtek a mieinknél, az eladott labdákból pedig kiegyenlítettek az oroszok. Immár nem érvényesült a magyarok fürgébb, szellemesebb játéka, hanem kezdett felülkerekedni az erővel párosuló fegyelem, az atletikus és technikai képzettség. Oroszország a 40. percben fordított, és csak Gál fantasztikus küzdőképességének volt köszönhető, hogy együttesünk tartotta magát.

Puljezevics helyére Fazekas Nándor állt, ám ettől a felállt védőfal elleni támadójátékunk nem javult. A bírók nem követtek el látványos hibákat, de amikor tévedtek, inkább a magyarok kárára tették. Mocsai és a mezőny legjobbja, Gál találataival újra kétgólos lett a magyar előny, ám a megtartása nem sikerült (21–21). Skaliczki kapitány több támadási variációt próbált ki, ám a nyitott védekezésre nem volt receptje.
A csapatok sorozatban lőttek három-három gólt, aztán ugyanennyit kaptak, és a végsőkig kiélezett maradt a küzdelem. A magyarok fáradtabbnak tűntek a hajrá kezdetén, amikor már két találattal vezetett Oroszország.

Császár két góljával mégis kiegyenlítettek legjobbjaink, majd Iváncsik Gergő találatával vezettek is, ám újra egyenlő lett az állás, és az utolsó pillanatban Koksarov megpecsételte a sorsukat. A magyar válogatott csak a kilencedik helyért játszhat kedden Hamburgban, és nem lehet ott 2008 májusában az olimpiai selejtezőkön.

Mestermérleg

Vlagyimir Makszimov, az oroszok szövetségi kapitánya: Mindegy hogyan, de mindig kellemes nyerni. A játékvezetőkről most csak annyit, hogy ennél jobb teljesítményre is képesek. Győzelmünk nem a csapat sikere volt, hanem a Jóisten segítségével születhetett meg.

Skaliczki László, a magyarok szövetségi kapitánya: Nem bírtuk a kiélezett küzdelmet a második félidőben. Kritikus állásoknál hibáztunk, elbuktunk, de legalább végig harcoltunk. A megfelelő következtetéseket le kell vonnunk a jövőt illetően. Nagyon csalódott vagyok, és tudom, hogy nehéz lesz motiválni az együttest a szlovénok ellen a kilencedik helyért vívandó mérkőzésen.



A 13–24. helyért (Elnöki Kupa, helyosztók). A 13. helyért: Norvégia–Ukrajna 32–22. A 15. helyért: Dél-Korea–Argentína 38–31. A 17. helyért: Egyiptom–Kuvait 26–22. A 19. helyért: Brazília–Marokkó 36–29. A 21. helyért: Angola–Grönland 29–28. A 23. helyért: Katar–Ausztrália 36–22 ---- K ---- A