Erdei Zsolt magabiztosan nyert

Ebben a „hodályban” korábban az ausztrál Paul Murdoch ellen nyert a félnehézsúly megkoronázott királya. Akkor tavasz volt, most depreszsziós hangulatú tél, olykor szállingózó hóval a Ruhr-vidéki iparvárosban. Az utcákon sok a lecsúszott egzisztencia, megannyi, a fejlődő országokból és az EU frissen csatlakozott tagállamaiból idesodródva szerencsét próbáló, de Fortuna istenasszony által messze elkerült, kallódó ember. Azt hinné a látogató, nem is Németországban jár – persze a főpályaudvar környéke sehol sem a felső tízezer lakóhelye.

A szombat esti Universum-gála főszereplői Düsseldorf jóval előkelőbb negyedében, az ötcsillagos Lindner Congress Hotelben szálltak meg, s magától értetődően igaz ez az istálló „zászlóshajójának” számító Erdei Zsoltra is. „Madár” régi barátjával, egykori versenyzőtársával, Kovács Istvánnal együtt költötte el reggelijét, s miközben félnehézsúlyú világbajnokunk csak csipegetett, természetesen szóba került az is, hogy napra pontosan hat évvel ezelőtt, 2001. január 27-én lett profi világbajnok „Kokó” a dominikai Antonio Chelo Díaz legyőzésével.

A reggelit röpke pihenő, szundikálás követte, majd tizenegy órától az est három magyar főszereplője – Erdei, ifjabb Balzsay Károly és Bedák Zsolt – sétált egy nagyot a parkban Kokó társaságában. Erddei aztán délután négy órától szigorúan csak az este tizenegyre kiírt, Santiago elleni címmérkőzésére koncentrált.
Noha a pénzdíjak jobbára nem nyilvánosak, annyit tudunk Erdei gázsijáról, hogy borsosabb, mint a nyári, Thomas Ulrich elleni csatájának jutalma volt. Sőt ennyit még sohasem keresett, mint most – a helyzet az, hogy meccsről meccsre növekszik a fizetsége…

Persze meg is dolgozik a pénzéért, Santiago ellen jól kezdett, már a másodikban a padlóra küldte az amerikait. Ugyanebben a periódusban a gongszó mentette meg ellenfelét, aki a pihenő alatt összeszedte magát, és szerencséje is volt, mert Madár is berendezkedett a hosszabb meccsre.
A hetedik menetre elfáradt az amerikai, gyakorta fogásba menekült, ami cseppet sem tetszett Erdeinek. Nemes bosszú következett, a nyolcadik menetben Erdei bal-jobb kombinációval másodszor is padlóra küldte, és bár Santiago felállt, nem volt igazán magánál.

A bíró félbeszakította a mecscset, Erdei Zsolt hetedszer is megvédte félnehézsúlyú WBO-világbajnoki címét.
Az esti gála percei egyébként sokáig a tömény unalom jegyében peregtek. Az első három ütközet egyhangú pontozással ért véget, majd a negyedik párban végre láttunk is valamit: az orosz Gyenyisz Bojcov már az első menetben kiütötte a langaléta dél-afrikai Sam Ubokanét. Amíg az esetlen fekete fiú álló helyzetből fekvőbe került, minimum tíz ütés landolt a fején. Nem nyújtott épületes látványt…

Utána egy sajószentpéteri fiatalember, a 37 éves Kállai Zoltán próbálkozott nagyközépsúlyban az orosz-német Eduard Gutknecht ellen. Persze nem a miskolci rendőrkapitányság nyomozója volt fölényben, de amikor a negyedik menetben megcsúszott, és a padlóra került, mindenkit váratlanul ért, hogy kiszámolták!
Így idő előtt kezdődhetett ifjabb Balzsay Károly mérkőzése a nagyközépsúlyban a dél-afrikai Soon Botes ellen. Bár a fehér bőrű afrikai beceneve „Bazooka”, azaz Páncélököl, nagyon gyorsan kiderült, hogy szinte csak simogatásra telik az erejéből. A második menet közepén jött el a vég „Bazookának” egy sebészi pontosságú Karesz-jobbhorog képében. Botes ugyan ekkor még valahogy feltápászkodott a földről, de néhány másodperccel később következett az újabb balhorog – ez már nem is volt annyira erős –, aminek hatására a messziről jött ellenfél úgy ítélte meg, nem érdemes folytatásra képes állapotba hoznia önmagát. Balzsay a tizenötödik profi meccsét is megnyerte tehát, tizenegyedszer kiütéssel, és most már végképp megérett a nagyobb feladatokra.
Erdei nyomdokába léphet. ----