„Nem értem a mellőzést”

Kétezer-hat nyarán nyolc játékost igazolt a ciprusi bajnok Apollon Limassol, köztük a magyar élvonal évi góllövőlistáján 19 találattal második Márkus Tibort: a három cipriótával, egy-egy argentinnal és portugállal, valamint két iraki futballistával teljes nyolcas a csapat- és egyéni statisztikák szerint nem váltotta meg a világot. Tévedés lenne kizárólag az új fiúk nyakába varrni az őszi fiaskót, ettől függetlenül tény: alig valamivel túl az idény felén az Apollon hátránya 14 pont az APOEL-lel szemben, a címvédés felemlegetése leginkább haragos tekinteteket szül Limassol kék-fehér hívő kerületében.

– A „majdnem” magyar gólkirály elvétve, csereként négyszer beszállva, mindössze ötvenkilenc percet játszott bajnoki mérkőzésen ciprusi klubcsapatában: személyes kudarcról, vagy a honi élvonal színvonalát illető újabb kínos visszajelzésről van szó?
– Az előbbiről, habár az igazsághoz hozzátartozik, hogy nagyon kevés bizonyítási lehetőséget kaptam – felelte Márkus Tibor.

– Mert?
– Nem tudom. Bánt, hogy nem számolt velem Bernd Stange, noha amikor beszélgettünk, folyamatosan biztatott. Nem értem a mellőzéstt, becsületesen dolgoztam, az edző egyszer sem jelezte, hogy elégedetlen lenne a munkámmal. Azt is nehéz megemészteni, hogy akkor kerültem végleg partvonalon kívülre, miután megszereztem első – és eddigi utolsó – gólomat az Apollonban.

– A Honvédnál nyilván a másodosztálybeli gólkirályságára és az előző évadban nyújtott teljesítményére emlékezve vetődött fel a neve. Hazajön?
– Cipruson maradok – ha nem is az Apollonnál. A Honvéd-hírnek volt alapja, a menedzserem egyeztetett a kispesti tulajdonossal, és én sem akartam Limassolban maradni, de az Apollon elnöke kijelentette: csakis Cipruson belüli kölcsönadásról hajlandó tárgyalni. Pénteken dőlt el, hogy a következő négy hónapban a Digeniszben futballozom. Új csapatom a bentmaradásért harcol. Egyszerűen játszani akarok, ha így alakult, akkor a Digeniszben. Bízom benne, hogy sikerült bent tartani a klubot az első osztályban, és én is feltöltődöm.

– Anyagi szempontból nyilván megérte a szigetre szerződni; a létesítmények terén és a válogatott eredményeit tekintve is előttünk járnak a két évtizede még lesajnált ciprusiak – a bajnokságukról ellenben kevés szó esik.
– A liga valamennyi résztvevőjére jellemző a harcos futball, a mérkőzések többségének irama meghaladja egy magyar bajnokiét. Technikailag nincs jelentős eltérés a két bajnokság között, taktikailag viszont még nálunk van az előny.

– Február elején négycsapatos tornára utazik a válogatott – Ciprusra. Ott lesz?
– Ha a nemzeti csapat keretére céloz, akkor nem, nincs reális esélyem a kerettagságra sem.