A Nemzeti Sport olvasói az év végi interaktív szavazáson a Budapest Bank-FTC-t választották az év csapatának. Az is csoda, hogy létezik a szakosztály, s bár ezért nem járna a megtisztelő kitüntetés, az évek óta sok problémával küszködő kézilabdás lányok a pályán is bizonyítottak: megnyerték az EHF-kupát, ezüstérmesek lettek a bajnokságban, az új szezonban pedig bejutottak a BL csoportkörébe.
Meggyesi Bálint
Öröm a köbön ? a hazaérkezô EHF-kupa-gyôztes csapatot szurkolók százai ünnepelték az Üllôi úton
Meggyesi Bálint
Öröm a köbön ? a hazaérkezô EHF-kupa-gyôztes csapatot szurkolók százai ünnepelték az Üllôi úton
Bár 2006-os voksolásról van szó, a fradista lányok legújabb kori sikertörténetének megismeréséhez vissza kell ugornunk az időben a tavalyi év őszéig. Németh András ekkor kezdte meg 14. szezonját a zöld-fehérek kispadján (azóta benne van a tizenötödikben, s ez önmagában megérne egy díjat!), s bizony az is eredménynek számított, hogy egyáltalán elindulhatott az FTC a 2005–2006-os bajnokságban. Tavasszal ugyanis még rémisztő hírek érkeztek a Kőbányai útról, a játékosok bejelentették: ha a klub nem rendezi majd’ harmincmillió forintos tartozását, elhagyják a csapatot. Szerencsére a vészhelyzetben összefogtak a lányokért aggódók, s valamelyest rendeződött az áldatlan állapot.
„Annyit változott a helyzet, hogy most már legalább szakmailag van jövőképünk – mondta 2005. szeptember elején, közvetlenül a bajnoki rajt előtt Németh András. – Abban viszont továbbra is csak reménykedünk, hogy gazdaságilag is rendbe jönnek a dolgaink. Várjuk a klubtól nekünk járó pénzt, s talán a kerület vagy a főváros is áldozhatna a csapatra. Fiatal, tehetséges társaság dolgozik együtt.”
Ha a titok nyitját keressük, elég megnézni a Fradi tavalyi igazolásait. Az „érkezett” rovatban ott volt Szamoránsky Piroska (Győr) és Szucsánszki Zita (Spartacus) neve, ám a két ifjú hölgy átigazolásának hírére nem kapta fel a fejét a Fradi-tábor. Manapság már mindketten alapemberei az együttesnek, bemutatkoztak a válogatottban is, sőt Szamoránsky Piroska a svédországi Európa-bajnokságon is ott volt. Azért akadt klasszisjátékos is az új szerzemények között, hiszen a zöld-fehérek szerződtették Németh Helgát. Csakhogy a jobbátlövő januárban súlyos térdsérülést szenvedett, így éppen a legnehezebb időszakban nem számíthatott rá a csapat. A rutinos mag többi tagja viszont bírta, s a Fradi sikereiből óriási szerepet vállalt a Katerina Mraviková, Lucia Uhraková, Tóth Tímea, Kirsner Erika kvartett.
Az ősz azonban még teli volt buktatókkal, hiszen az FTC súlyos vereségbe szaladt bele Vácon (31–23), a DVSC pedig a Kőbányai úton tudott nyerni 28–27-re. „Jelen pillanatban hullámvasúton ülünk, és a következő métereket sem látjuk” – említette Németh András a debreceniek elleni hazai vereség után. Utólag nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a tanítványok megértették a mester üzenetét. Öt nappal később ugyanis végig nyílt meccset játszottak a bajnok Győr otthonában, s bár 32–29-re nyert az ETO, ez a mérkőzés is bizonyította, hogy a Fradinak van tartása. Hogy nem is akármilyen, jelzi, hogy az alapszakasz hátralevő részében már senki sem tudta legyőzni az FTC-t. A tíz győzelmet és egy döntetlent számláló sorozat eredményeként a második helyről kezdhette a csapat a bajnokság rájátszását. A legjobb négy elitkörében pedig már felszabadultan játszhatott az utolsó erőtartalékait is felemésztő társaság, s az utolsó forduló utolsó perceiben is harcban volt a dobogó legfelső fokáért. Igaz, végül a toronymagas esélyes Győré lett az első hely, ám az aranyérmeshez hasonló elismerést érdemelt a legyőzött Fradi is.
A legnagyobb dobás azonban a ferencvárosi lányok kupaszereplése volt. Januárban kezdődött a nagy menetelés, s bár a portugál Andebol Madeira legyőzése nem volt több kötelező ujjgyakorlatnál, a Fradi nagy árat fizetett a továbbjutásért, hiszen elvesztette Németh Helgát. A tétre azonban lelkileg már annyira megerősödött a társaság, hogy a klasszis átlövő kiesése sem zilálta szét a csapatot, sőt csak még dacosabbak lettek a lányok. A nyolcaddöntőben a török Havelsan Ankara ellen két mérkőzésen 88 gólt lőtt a Ferencváros, s máris készülhetett a következő körre, amelyben a dán GOG Gudme volt az ellenfél.
Ekkorra evés közben már alaposan megnőtt a fradista hölgyek étvágya, így hiába kapaszkodtak az északiak, csak aprócska részsikerre futotta erejükből. Hiába győzte le a Gudme Dániában 30–29-re a Fradit, a visszavágón újfent zöld-fehér parádét láthatott a Kőbányai úti csarnok közönsége: 31–23 a Ferencvárosnak, s immáron Németh András is sokkal optimistábban tekintett a jövőbe. „Csapatom eljutott odáig, hogy az egyik legjobb dán gárda feladta ellene a játékot. Remélem, ez csupán egyik állomása folyamatos fejlődésünknek” – mondta a szakvezető az elődöntőbe jutás után.
Érdemes megfigyelni, hogy a sok nagy csatát megélt szakember nem kupagyőzelemről vagy döntőbe jutásról beszélt, hanem folyamatos fejlődésről. A Fradi ugyanis minden fronton jóval túljutott a reálisan elvárható eredményen, s bár a szezon végére nagyon elfáradtak a játékosok, a kulcsfontosságú mérkőzésekre mindig mozgósítani tudták utolsó tartalékaikat.
Így volt ez az EHF-kupa elődöntőjében is, amelyben a Fradi az első mérkőzés derekán fényévnyire került a továbblépéstől. Már csak 17 perc volt hátra a találkozóból, s a Kőbányai úton hat góllal vezetett a Zaporizzsja. A végén mégis a magyar csapat nyert 24–23-ra, s bár a visszavágó előtt az egygólos győzelem mellé illik odabiggyeszteni a „csak” szócskát, ezúttal nem így volt. Merthogy az ukrán bajnok sem tudta legyőzni az FTC-t, a 27–27-es döntetlen pedig döntőt ért. De lehet-e esélye a Fradinak a két magyar csapatot (Cornexi, DVSC) búcsúztató, a komplett horvát válogatottat foglalkoztató Koprivnica ellen? A Fradi mestere már a döntő első összecsapása előtt igyekezett pozitívan megközelíteni a párharcot.
„Ha már eddig eljutottunk, mindent meg kell tennünk a minél eredményesebb befejezésért. Ha ez mégsem sikerül, akkor sem kell csalódottnak lennünk” – magyarázta Németh András. A finálé forgatókönyve kísértetiesen hasonlított az elődöntőére, a remekül küzdő ferencvárosi lányok tetemes hátrányból indították a hazai meccs végjátékát. A végén azonban ismét nyertek egy góllal (37–36), azaz ismerős szituációból kezdhették a kaproncai visszavágót. Ahol viszont borult a zaporizzsjai forgatókönyv, hiszen a Fradi ezúttal nem elégedett meg az idegenbeli döntetlennel, Horvátországban is győzött 33–32-re, s megnyerte az EHF-kupát.
„Csapatom olyan csodás sikert ért el, amelynek az értékeléséhez az én szókincsem szegényes. Ezekben a boldog pillanatokban csak annyit tudok mondani a fantasztikusan küzdő, óriási szívvel játszó lányoknak, hogy köszönöm” – mondta tőle szokatlanul kissé elérzékenyülve Németh András a diadal után. A Fradi-sikerek hátterét talán a csapatkapitány Kirsner Erika szavai alapján érthetjük meg. „Nincs titok, győztes recept. A lényeg az volt, hogy valamennyi csatában igyekeztünk kihozni magunkból a maximumot. Hogy ez az út az EHF-kupa megnyeréséig vezetett, az maga a csoda, amelyhez persze kellett az akarat, a munka, az edzői szakértelem is.”
Nemzeti Sport-ajándékcsomagot nyert Az SMS-en szavazók közül a sorsolás a következőknek kedvezett: Bak Ádám, Békés, Benedek Péter, Budakalász, Beregi Gyögy, Budapest, Bosnyánszki Zoltán, Budapest, Csepeli Sándorné, Budapest, Gyuros Ákos, Lébény, Halmai Zoltán, Budaörs, Kissné Almási Gyöngyi, Szeged, Oláh Tibor, Győrladamér, Petőfi Áron, Balatonalmádi. Gratulálunk! A nyerteseket telefonon értesítjük.