Itt a magyar jövő!

Hrepka Ádám. A magyar élvonalban egyértelműen ő a legpiacképesebb labdarúgó, kétmillió eurót (520 millió forintot) is kérhetnek érte. Minden adottsága megvan ahhoz, hogy külföldön is szép karriert fusson be. A Tisza Volánban kezdett futballozni, Újpestre került, majd az MTK igazolta. Gyors és fiatal kora ellenére a helyzeteit is remek százalékban használja ki. A Kanada elleni, megfiatalított válogatottból nem lehetett kihagyni, a nemzeti együttesben jó játékkal mutakozott be. Több csapat is érdeklődik iránta, s ha most a télen még nem is, legkésőbb a nyáron erősebb nyugati bajnokságba kellene igazolnia.

Németh Krisztián. A Dinamo Kijev a nyáron egymillió eurót kínált érte, ám az MTK ennyi pénzért sem adta el. Az ára napról napra emelkedik, tehetségére már nyugaton is felfigyeltek. Hihetetlen érzéke van a gólszerzéshez, és a labdát is jól fedezi. Ő is az agárdi Sándor Károly-akadémiáról került a felnőttcsapathoz. Eladhatósága szempontjából hátrány, hogy az élvonalban csak most kezdett stabilan játszani. Ennek ellenére nem kétséges,
előbb-utóbb olyan összeget kínál érte egy nyugati klub, amelyet egyszerűen nem tud majd visszautasítani az MTK.

Tisza Tibor. Debrecenben nevelkedett, majd miután ott a tapasztalt csatárok mellett nem tudott a felnőttcsapat közelébe férkőzni, elszerző-dött Diósgyőrbe. Miskolcon elkezdte rugdosni a gólokat, két idény után az Újpest lecsapott rá, és ma már a lila-fehérek meghatározó játékosa. Kiváló a rúgótechnikája, és sokszor lép vissza a középpályára is a labdáért, ám láthatóan még több van benne. Növeli értékét, hogy játszott az utánpótlás-válogatottban. A holland vagy a belga bajnokság stílusa tökéletesen megfelelne számára.

Laczkó Zsolt. Azzal, hogy a Ferencvárost a másodosztályba sorolták, az ő helyzete is sokkal nehezebb lett. Ugyan sok helyen keresnek hozzá hasonló típusú labdarúgókat, hiszen remek bal lába van, és a pálya szélén szinte minden poszton tud játszani. Tudjuk, a magyar élvonalból is roppent nehéz bárkit eladni, el lehet képzelni, milyen lehet a másodosztályból… Hrepka Ádámhoz hasonlóan ő is a szegedi Tisza Volánban kezdett futballozni. Szerződése 2007 nyaráig köti a Ferencvároshoz.

Dzsudzsák Balázs. A Debrecen saját nevelésű játékosa. Nem véletlenül tartják Sándor Tamás méltó utódjának, hiszen kiváló a rúgótechnikája, és az sem válik kárára, hogy ballábas. A Lokiban az idén lett igazán meghatározó játékos, ám október végén egy edzés után hazafelé autózva súlyos balesetet szenvedett. Szerencsésen megúszta a karambolt, ám az őszi évadja már ráment a lábadozásra. Ha hoszszabb távon is jó teljesítményt nyújtana, és némi pluszt tudna csempészni a játékába, könnyű lenne külföldre eladni.

Sándor György. Sokat dob az árán, hogy Kanada ellen ő is bemutatkozott a válogatottban. A középpályán kellő agresszivitással futballozik, ám hajlamos tíz-tizenöt percre eltűnni a mezőnyben. Neki is megvan a tehetsége ahhoz, hogy megállja a helyét külföldön. Ha megfelelő ajánlatot kapna, még éppen idejében váltana bajnokságot. Félő ugyanis, ha túl sokáig marad itthon, beleszürkül a magyar mezőnybe.


A ballábasok a nyerők

A Gera Zoltán (West Bromwich Albion) és Huszti Szabolcs (Hannover) ügyeit is intéző Filipovics Vladan jól tudja: nem könnyű a magyar labdarúgókat külföldre eladni. A honi játékosok árfolyama sokat esett az utóbbi években – egy-egy szerb futballistáért nemritkán kétszer-háromszor annyi pénzt adnak ki a nyugati klubok –, ám az ifjú tehetségek iránt továbbra is nagy a kereslet.

„A klubok alaposan meggondolják, kiket szerződtetnek – mondta a menedzser. – A fiataloknak rengeteg szempontnak kell megfelelniük. Akármilyen meglepő, az egyik legfontosabb tényező, hogy a futballista szerepeljen a korosztályos válogatottakban. Ha nem jut szóhoz ezekben az együttesekben, máris sokkal nehezebb a feladatom.”

Nézzük, pontosan mitől függ egy fiatal játékos ára.
„A csapatok általában csatárokat és támadó középpályásokat keresnek, ritkább, amikor kifejezetten védőt akarnak venni – folytatta Filipovics Vladan. – Persze a hátvédeket is el lehet adni, csak őket sokkal nehezebb. A külföldi klubok számára nem elég garancia, ha valaki a magyar bajnokságban egy-két évig jó teljesítményt nyújt. A ballábasság önmagában nem árfelhajtó tényező, tény ugyanakkor, hogy a ballábas futballistákat könnyebb eladni, mert szinte az egész világon hiány van belőlük.”