Bátorság kellett ahhoz, hogy új útra lépjenek

„Én vagyok a híres egyfejű...” – csendült fel a hangszórókból kedd reggel az elsősorban a gyerekek körében közkedvelt Süsü történetét megéneklő bábfilm betétdala. A válogatott játékosokat 1989 óta gyúró Eisemann Lászlónak ugyanis bevett szokása, hogy a délelőtti edzést megelőző kezeléseket zenével fűszerezi, és a sárkányhoz hasonlóan nagy népszerűségnek örvendő masszőr ezúttal úgy gondolta, ha már összehozta őket a sors, a keret fiatalabb tagjait megtréfálja ezzel a muzsikával. Szegény Süsüvel ellentétben mindenki értette „Eisi” vidám lelkét, így ez a nap is mosolygósan indult. A teljes albumot azért nem kellett végighallgatniuk Filkor Attiláéknak, mivel a gyúró egy gombnyomással a korábban Tőzsér Dánieltől kapott válogatásra váltott – hogy aztán Britney Spears magasabb színvonalat képvisel-e, mint Süsü, mindenki döntse el magában.

Bölöni László nemet mondhat a felkérésre

Kicsit szomorkásra váltva: Gera Zoltán, Hajnal Tamás és Tőzsér Dániel után Horváth András is kénytelen volt lemondani arról, hogy Kanada ellen növelje válogatottságai számát. A West Bromwich Albion és az AEK Athén légiósáról Várhidi Péter már napokkal ezelőtt tudta, hogy vádli-, illetve combsérülés miatt nincs bevethető állapotban, a Sopron középpályásáról viszont csak Tatán derült ki, hogy a szombati, Kaposvár elleni bajnokin rúgást kapott a korábban műtött térdére, a sérülés nem jött annyira rendbe, hogy az orvos rábólinthasson a labdarúgó szerda esti pályára lépésére. Sőt az is valószínűsíthető, hogy a hétvégéje is „szabad” lesz a soproni futballistának.

A kiszemelt szövetségi kapitány, Bölöni László is szabad e pillanatban, sőt végül lehet, hogy nemet mond Kisteleki István MLSZ-elnöknek. A magyar futball első embere elmondta, állandó kapcsolatban van kiszemeltjével, csakhogy a beszélgetések végén mindig ugyanoda lyukadnak ki: a megfelelő feltételeket kell megteremteni ahhoz, hogy a kétségkívül remek szakember kimondja a boldogító igent.

„Nagy erőkkel dolgozunk azon, hogy megteremtsük a szükséges hátteret, azonban azt szeretném leszögezni: ez akkor is így lenne, ha nem Bölöni Lászlóval tárgyalnánk” – magyarázta Kisteleki István. A kérdésre, mi történik akkor, ha a legutóbb a Monacót irányító tréner esetleg kikosarazza, a szövetség első embere így felelt: „Ha a nagypapám áramszedő lett volna, villamos lett volna...”
Komolyra fordítva a szót: egyre több helyről hallani, ha Bölöni Lászlóval nem jön létre az egyezség, akkor Várhidi Péter nem csupán Kanada ellen irányíthatja a nemzeti együttest.

A lottót már bedobták, a húzásra még várnak

Az elnöknek természetesen ezzel kapcsolatban is akadt mondanivalója: „Ezúton is megköszönöm Péternek, hogy erre a mérkőzésre elvállalta a csapat felkészítését. Most már elárulhatom, amikor beszéltem vele, arra kértem, ne tekintse magát egymeccses kapitánynak. Igaz, ez a találkozó az életet is jelentheti számára, mert megeshet, úgy teljesít, hogy a magyar válogatotton kívül a brazil is csábítja majd... Várhidi Péter most lottószelvényt kapott, javaslom neki, töltse ki, dobja be, aztán várja meg a húzást. Hozzáteszem: ez a játékosokra is vonatkozik. Számukra, számunkra ez sokkal több mint egy átlagos mérkőzés. Ezt jelzi, hogy megkértem a kapitányt, mutassa meg a névsort, mielőtt kihirdeti a keretet. Félreértés ne essék, nem azért, mert ellenőrizni akartam, csupán arra voltam kíváncsi, hogy lesz-e benne bátorság rálépni arra az útra, amelyen jobbára a fiatalokkal kell elindulni. Örömmel láttam, hogy volt mersze hozzá.”

Kár kapkodni, nem lehet azonnal csodát várni

A fiatalok közül négyen mindjárt a kezdőcsapatban bizonyíthatnak.
Várhidi Péter ugyanis a kedd délutáni edzés után az edzőtábor közelében lévő Casablanca Hotelben tartott sajtótájékoztatón megnevezte azt a tizenegy játékost, aki nem melegítőbe, hanem piros-fehér-zöld szerelésbe bújva várhatja az este nyolc órát. Ami még sosem történt meg Balogh Bélával, Vass Ádámmal, Sándor Györggyel és Hrepka Ádámmal, az Székesfehérvárott megesik: kezdőként debütálhatnak a magyar válogatottban. Hogy a megbízott kapitány egyáltalán nem félti őket (illetve a többieket), az az oldott hangulatú beszélgetés során többször is bizonyságot nyert, a szakember még azt a poént is megengedte magának, hogy „...egyenként végigfutok a csapaton, hátha valaki nem ismeri a fiúkat...”
A viccet újra félretéve: Várhidi Péter türelmet kért az együttes számára, hiszen „...három nap alatt nem lehet csodát művelni”.
Hosszú távon talán igen – de az már más lapra tartozik. ---- A ---- N